Az utolsó ház balra

Volt ma egy jó bejegyzésem, azt viszont eltettem későbbre.

Olaszországban megnéztem egy klassz filmet, az volt a címe, hogy Az utolsó ház balra. Valójában nővéremmel beszélgettünk, és már lefekvéshez készült mindenki valami elég késői órában, és céltalanul nyomkodtam a tévét, mikor megakadtam a néhány perce tartó filmen.

A sztori elég beteg: két elmebeteg csávó, és az egyik elmebeteg barátnője, valamint az egyik elmebeteg fia, aki viszonylag normális, elrabolnak két tizenéves kiscsajt, akikkel a srác akart jó bulit csapni egy kis zöld levegővel teli este során. Az elmebetegek válogatott módon kínozzák és erőszakolják meg szerencsétlen lányokat, majd dolguk végeztével betérnek az első útjukba eső házba, ahol azonban az egyik kiscsaj szülei tartózkodnak, akik miután rájönnek a dologra, válogatott módon kezdik el megbosszulni tetteiket.

Brutális, hátborzongató, nem hiszed el hogy ilyen létezik film. Teljesen csöndben néztük végig, észre sem vettük, de azt hiszem mindketten csöndesek voltunk utána.

Eredeti cím: The Last House on the Left
Műfaj: thriller
Időtartam: 110 perc
Megjelenés éve: 2009
Főszereplők: Garret Dillahunt, Michael Bowen, Joshua Cox, Riki Lindhome, Aaron Paul, Sara Paxton

{{5csillag|}}

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.