Igazán szeretném megérni, hogy egyszer békésen utazom a buszon. Csak pár apróság kellene, hogy én boldog ember legyek. Például kifejezetten örülnék, ha nem tolakodnának be az orrom elé, mert amúgy is mindenkit előre szoktam engedni. Felszállás közben nagyon jó lenne a táskákat, szatyrokat és esernyőket nyugalmi állapotba helyezni, valamint a bérletet, vagy az érvényesítendő jegyet előkészíteni, hogy ne vessztegessük ezekkel az apróságokkal az utasok drága idejét. Ha már végre a busz illatos, és meghitt hangulatú légterében tartózkodunk, és netán köszönnénk a sofőrbácsinak, akkor a sofőrbácsi köszönjön vissza, mert bele találom tolni a bérletet a kedves arcába. Aztán ha leszállásra vetemednénk, jelezzük ezt időben utastársainknak, de legfőképpen a vezetőnek, hogy időben meg tudjon állni. Ha ezeket betartanánk azon a szutyok 7.30-as buszon, akkor még kellemes is lehetne az a fél óra, amit embertársaink között töltünk, minden nap.
Tetszett a bejegyzés?
Megköszönöm, ha nyomsz rá egy like-ot vagy megosztod másokkal:
tiny
2006. március 07. — 16:59:47
😀
Én néha utazom békésen 🙂
LeGaS
2006. március 07. — 17:00:17
Nekem ma kifejezetten békés utam volt az iskola felé, valamint hazafelé is. 🙂 Ilyen is ritkán van.
Devilll
2006. március 08. — 00:17:53
mért érzek iróniát az utolsó mondatodban??? jó lehetne? 😀 szerintem jó nem.. max jobb… 🙂 de mondok jobbat. ha a sok retkes cigány nem szállna buszra, akkor a sofőrnek nem kéne veszekednie, hogy ugyan már vegyen jegyet, vagy szálljon le. és a busznak nem kéne minden megállóban 5-10 percet várni mire az adott emberke felfogja, hogy nem megy tovább a busz, amíg ő nem vett jegyet, vagy nem szállt le. sőt.. néha előfordul, hogy a sofőr nem bír vele és egyes kedves utasok besegíttenek, hogy a nem kívánt társadalmi – nem idén barnult – elem leszálljon. na az aztán még szebb, mert akkor megy a balhé, hogy kinek az anyjnak rohadjon ki a bele stb… szóval ha a sok értetlen és túlegyszerűsített paraszt gondolkodna kicsit az jobbá tenné a buszozást…