Megérkeztünk épségben, a visszaút azonban nem volt eseménymentes, a »finnországi hazautazás« után ez a második a dobogón – értelemszerűen a helsinki reptéren töltött éjszakát a reptéri pokrócokkal semmi sem übereli.

Az egész szitu ott kezdődött, hogy kiértünk időben a bolognai reptérre. Ezzel alapjáraton nem is lenne ugye probléma, a gond valahol ott jött elő, amikor a reptéren (ami érzésre háromszor akkora, mint a ferihegyi Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér) a 85-ös pultot keresve, tíz perc séta után kiderült, hogy 65 a legutolsó pult, és a 85 egy teljesen másik épületben, az autópálya másik kijáratánál található. Szóval, kedves Ryanairrel utazók, ha Bolognából (BLQ) indultok, akkor a Terminal Estet keressétek, és akármilyen hihetetlen, tényleg egy kihalt parkoló közepén álló sátorban van a csekkolás. Máskülönben idehaza is 15 perc séta a reptér aszfaltján és sátorban való csekkolás fogadott minket, nem is igazán értettem, oké, hogy fapad, de azért nem az Oktoberfestre készültünk.

Nagynehezen megtaláltuk a buszt, amely átvitt minket a másik épületbe, ahol a bejelentkező pultnál a kedves hölgy azonban közölte, hogy oké, ők már bezártak és a csomagokat elvitték, szóval siessünk, nehogy lekéssük a gépet, és küldjük fel a csomagot onnan, kifizetve az ötven eurós büntetést. Köszi! (Azt már meg sem említem, hogy buktunk néhány piperét és a vagyont érő kontaktlencse ápolószert.)

A busz csak tíz perc múlva jött volna újra, így visszasiettünk gyalog. Mire beértünk a biztonsági ellenőrzéshez álló sorhoz, tizenöt perc maradt a gép indulásáig, a sorban felettünk a tábla pedig azt jelezte, hogy onnan még 45 perc a sorbaállás. Gyors szaladgálás egy infópultot keresve, ahol azt mondták, hogy menjünk át a soron pofátlanul. Persze az őr belénk kötött, hogy no queue jumping, de végül olaszul és angolul ki- (vagyis inkább be-) -magyaráztuk magunkat. A biztonsági pultnál még rohanás, szenvedés, pánik, de végül tíz perccel később már robogtunk a kifutópályán.

A Ryanairről: semmi gondom nem volt velük, ami miatt sokan panaszkodhatnak, az maximum annyi lehet, hogy szemben a Wizz Air-rel, ők annyira nem adnak a látszatnak. A Wizz Air egy fapados légitársaság, de próbálják egy normális A-kategóriás társaság dizájnjával, stílusával, megközelítésével elfedni ezt, a Ryanair pedig egy fapados légitársaság, ahol az az érzésed, hogy még a légiutas-kísérők egyenruhája is valami olcsó turiból jön. A szolgáltatás legfeljebb kicsivel gyengébb, a biztonság azonban ugyanolyan, mint bármelyik másik fapadosnál.

Szóval ezek vannak.