Misfits finálé

A napokban megnéztük a »Misfits« befejező részét is. Egyrészt ezzel az animgiffel kezdeném, mert itt talán a sorozat egyik legjobb (és úgy egyébként sem egy rossz) színészi alakítása tárul elénk:

Misfits finálé
A probation worker has many faces…

Sajnálom, hogy véget ért, különösen, hogy az utolsó évad kifejezetten jó volt, nagyjából mostanra állt össze az új gárda, és mi nézők sem szomorkodtunk a régi banda után.

A Misfits közben és után viszont mindig volt egy érzésem, amit leginkább a »nácis rész« után éreztem: miközben nézem nagyon jó, élvezem, leköt, de utána pár nappal később egyszercsak beüt, hogy á, ez is hiányzott, az is hiányzott, az is milyen jó lett volna.

Pedig ügyesen lavíroztak az amúgy nem könnyű területen: a hirtelen szuperhősök leszünk téma ugyanis elsőre könnyűnek tűnik, de azzal a költségvetéssel, amivel a gárda dolgozott, már annyira nem egyszerű a feladat. Ez viszont szinte minden részben tetszett: menő volt, hogy mindig olyan képességeket választottak, amik inkább a sztorit vitték nagyon más irányba, de nem igényeltek sok utómunkát vagy bonyolult trükköket a forgatáson. Emiatt és a gettós-panelos helyszínek és a rusnya angolság miatt viszont érezni lehetett, hogy ez nem egy csillogó-villogó zöld vászon előtt felvett egyszerűen legyártott akármi.

A legjobban szerintem mégis az első színészgárda és a dráma miatt nézték, akik nézték, így nyilván sokan elpártoltak a szereplők cseréjekor, de szép lassan ismét tényleg összeállt a sorozat.

A befejezés korrekt volt: úgy általában illeszkedett a képbe, nem okozott csalódást de különösebben nagy katarzist sem, egyszerűen befejezték, mi meg hiányolni fogjuk egy ideig.

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.