Egy fárasztó déluán története

Fizikailag és szellemileg is eljutottam a teljes kimerültséghez. Reggel alig bírtam kimászni az ágyból, ez idáig rendben van, mert megszokott, de a buszon nem sok kellett hozzá, hogy állva elaludjak Aztán suliban két óra irodalom. Alapból lefárasztás a minimum. Majd ez után, (mikor az ember békésen aludna egyet a folyosón 🙂 ) jöt a diákönkormányzatos tanár, hogy menjek holnap műsorra, meg menjek le vele a szöveget átnézni. Lemegyünk, hát nem tele van idiótákkal a DÖK szoba? Sikeresen az egyik ügyes a vadonatúj (300.000. Ft.-os ) számítógépet hazabaszta, egy laza bios menüs mozdulattal. No persze, ő nem ért a linuxhoz, gondolta megnézi biosban a procit. Mert ő annyira ért hozzá. Mire rászoltam volna, sikeresen elérte, hogy linux nem bootolt. Lehet újratelepíteni, ügyes vagy barátom.

Próbával elcsesztünk röpke két órát. Miután megvolt, végre hazaérek, erre mi vár itthon? A teknőseim összepiszkították valahogy az akváriumot, így állhattam nenki takarítani. Egy 100l-es akváriumnál ez olyan negyvenöt perces meló. Ezután észrevettem, hogy kedvenc macskám rókázott egyet a szőnyegre. Ügyes cica, takaríthatom azt is. Most pedig döglök és blogolok. Az élet nehéz 🙂

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.