A 2013. szeptember havi bejegyzésekhez jó szórakozást kíván Marty McFly!


Samsung Galaxy SIII mini

Rendben, hol is kezdjem? Mondjuk ott, hogy céges telefonnak nagyjából féléve (március óta) használok egy a címben szereplő, kék színű kütyüt.

Samsung Galaxy SIII mini

Azért vártam ilyen sok időt e blogbejegyzés megírásával, mert nem akartam elsőre kijelenteni, hogy jó-rossz-jobb-rosszabb, így hat hónap távlatából viszont már bátrabban írom le a véleményemet.

Mindenekelőtt: fölösleges egy iPhone-nal (esetemben az iPhone 4S-sel) összehasonlítani, mert habár azok az táblázatok, amelyek csak a számok alapján teszik ezt, a Samsungot hozzák ki a jobb vételnek, valójában viszont egy fele annyiba kerülő árkategóriájú eszközről van szó, így kell tehát hozzáállni. Rögtön szemben is megyek saját magammal, és előrebocsátom: párszor mégis az iPhone 4S-sel fogom hasonlítani, azt használom ugyanis két éve, erős viszonyítási alapom tehát azzal van.

A váz kialakítása annak ellenére, hogy az egész test műanyag, meglepően masszív. Ejtettem már le néhányszor, illetve használom aktívabban, és még mindig ugyanolyan jól tartja magát, mint az első napon: nem kopik, nem röcög, nem nyekereg, emiatt tehát nagy pluszpont, de azt változatlanul nem értem, hogy egy Galaxy S4 például miért készül műanyagból. Elvileg a kijelzőt Gorilla üveg védi, ennek ellenére az első napon sikerült egy elég nagy karcolást összeszednem, nem tudom, hogyan, pedig az iPhone majdnem két év után kezdett el csak karistolódni, mindenféle tok nélkül, de nagyon aktív használattal. Emellett a fogása is nagyon patentos, ez a szappantartó forma kifejezetten kényelmes, szinte kívánja az ember, hogy foghassa.

A kijelző nagyon szép: erős a fénye, jól látható mindenféle szögből, a színei talán egy kicsit túl műanyagok, de a Super AMOLED kijelzőkkel általában ez a tapasztalatom.

A kamera technikai tulajdonságai jók, fényképezés közben viszont picit lomha, nehezen találja meg a fókuszt, és a digitális nagyítás nagyjából használhatatlan. Instagrammos selfie-k lövésére tökéletes, sötétben vagy gyorsabb reakciót igénylő jeleneteknél viszont nem lesz hű társa az embernek. (De hát arra ott a fényképező, blablabla.)

A Samsung-féle Android 4.1.2-es verziója pörög a gépen, ami egyébként kellemes csalódás, én Androidot komolyabban csak a nagyon korai korszakban nyomkodtam, és akkor az volt a véleményem, hogy kicsit jobban összerakott Windows Mobile 6, sok hibával, ez a verzió viszont egy kifejezetten jól használható és kényelmes mobil operációs rendszer. A nekem tetsző szolgáltatások: automatikus frissítés; elmulasztott események után rezdülés, ha felemelem a kütyüt; lock screen-re kirakható alkalmazások; telefonkönyvben automatikus hívás, ha a fülemhez rakom a telefont. Amit külön kiemelnék, az az értesítések rész, amit az Apple is próbált átvenni, de az egy kevésbé kényelmes, kevésbé működő koncepció, itt azonban a legjobb funkciók egyikének éreztem.

A működés úgy általában gyors, néha kicsit lomha, illetve azt vettem észre, hogy ha három-négy naponta nem indítom újra, akkor hajlamos arra, hogy rettenetesen belassuljon.

Mindamellett nekem a sok használat után az volt a tapasztalatom, hogy ha csak ez lenne a telefonom, nem lenne vele problémám, de az iOS rendszer működése úgy általában sokkal kényelmesebb és nagyobb élményt nyújt, ez persze felhasználónként változik, és nem tudnék konkrét pontokat felhozni, amiben megmutatkozik a jelenség, de kicsit mindig felüdülés egy Androidot használó okostelefon után iPhone-t fogni a kezembe, még ha csak egy 3GS-ről is van szó.

Egy szó mint száz, a Galaxy S3 mini egy jó választás, a nyolcvanezer forint körüli (független, két év garanciás) ára miatt külön bizalomgerjesztő lehet, és az árát 100%-ban megéri. Mostanában többeknek is ajánlottam, akik gyakorlatilag első okostelefonnak vették, és idáig mindenki elégedetten használja.


Locked.hu szabadulós játék

Szinte akkor szálltam be a szabadulós játék témakörbe, amikor másoknak talán már kezd uncsi lenni, de tegnap voltunk a Locked.hu szabadulószobájában, ami nekem az első ilyen élmény volt.

Locked.hu szabadulós játék

Az alapötlet egyébként itt is zseniális: kis befektetéssel fogsz pár ezeréves cuccot, pár hetes tervezéssel kitalálsz egy izgalmas játékot, kibérelsz egy szakadt pincét, ami semmire nem lenne jó, majd párezer forintért hívod az embereket szabadulni. Persze mindez nem ilyen egyszerű, de le a kalappal azelőtt, aki megcsinálta az elsőt.

A feladatok nagyon izgalmasak voltak, szpojlerezni nem akarok, hátha valaki megméretteti magát, de imádtam, hogy minden összekapcsolódott. Zseniális, ahogyan a csapatmunka beindul, eleinte persze mindenki bénázik és nem tudja, mit kellene csinálni, majd az első sikerélmény után elszabadul az adrenalin és az endorfin, majd mindenki elkezdi érteni és megoldani a feladatokat.

Tíz másodperccel az idő lejárta előtt szabadultunk ki, viszont egyszer sem használtunk segítséget, amire azt mondták nekünk, hogy elég ritka. (Bevallom, volt azért egy pillanat, amikor elgondolkodtunk, de szerencsére túljutottunk rajta.)

Szóval, aki még nem volt, annak bátran ajánlom a Locked.hu szabadulós játékot, mi pedig remélhetőleg kipróbáljuk a többi hasonlót is.


GTA V

A képen a világ minden bizonnyal egyik legjobb játéksorozatának legújabb epizódja, a GTA V figyelhető meg.

GTA V

Megmondom őszintén, nagyon sokat nem játszottam még, talán csak néhány órát, de az első tíz percben tátott szájjal ültem a tévé képernyője előtt Tigivel egyetemben, és sűrű egymásutánban hagyta el szánkat az aztakurva kifejezés. Mert bizony az van, hogy minden hibája ellenére (mert ez is csak egy szoftver, ennélfogva nem lehet tökéletes) a GTA V egy nagyon jól átgondolt, sok-sok munkaórával és törődéssel készült játék lett. A Rockstarnál kicsit rosszul érezhették magukat a »GTA IV« miatt, ami ugyan szintén jó játék volt, de valami nagyon elcsúszhatott a fejlesztés során, belegondolva abba, hogy még PS3 alatt is szaggatott néha.

Az új epizódról pedig tényleg csak szuperlatívuszokban: zseniális a fizika, gyönyörű a táj, elképesztő a grafika, izgalmasak a küldetések, pörgős a zene, nagyon sokat dobnak az újítások és még a végletekig sorolhatnám. Azt hiszem, a következő egy évre ismét megvan a videógáma által nyújtott szórakozás.

Majd még biztosan lesznek bejegyzések, illetve ha sikerül befejeznem a történetet, mindenképpen összeszedem a gondolataimat.


2013-as sorozatszezon

Régebben a szeptember mindig azért volt vidám, mert habár a nyárnak vége szakadt, jöttek a sorozatok. Mostanra viszont a sok-sok kedvenc leköszönésével már annyira nem lelem örömömet a szeptemberi időszakban. Ellenben, ezzek maradtak még a versenyben:

How I Met Your Mother 2013. szeptember 24.
Modern Family 2013. szeptember 25.
Community 2013. október 20.
The Big Bang Theory 2013. szeptember 25.
Boardwalk Empire 2013. szeptember 15.
The Walking Dead 2013. október 14.
Misfits 2013. ősz
Californication 2014. január
Game of Thrones 2014. március

Újak közé még mindig ezeket tervezem: Breaking Bad, Shameless, Suits. Van még a »Person of Interest«, amiről el kellene döntenem, hogy folytassam-e, a »Mad Men«, amivel szép lassan, de haladok, illetve a szokásos elmaradt »Smallville«, de ezt idén már tényleg befejezem.


Apple újdonságok, 2013 ősz

Először és nem utolsó sorban, a napokban megjelent az Apple mobil operációs rendszerének »júniusban bejelentett« legújabb verziója, az iOS 7. Pontosan az volt a hatás, amit már akkor is sejtettem: a képek, a videók és a béta verzió alapján nagyon nem állt össze, hogy jó lesz-e a rendszer, a frissítés után viszont azonnal megszerettem, nagyon kényelmes.

Amit főként imádok:

  • Control Center: elsőre bugyutának tűnt, de a mindennapos használata nagyon kényelmes, és király, hogy sok olyan szolgáltatást lehet ki-be kapcsolni, amihez korábban be kellett írni a jelkódot.
  • Notification Center: a Today funkció kényelmesnek tűnik, bár még sosem használtam, ennek inkább a lezárt képernyőnél lenne haszna. Az automatikus frissítés az Android egy legkirályabb szolgáltatása, örülök, hogy már itt is van. Királyság még, amire @gklka hívta fel a figyelmemet: a push notificationöket már lehet távolról törölni, így ha például rád írnak Facebookon, de közben gépen válaszolsz, eltűnnek az értesítések a zárolt képernyőről.
  • Kamera: fényképezésre régóta nem a gyári alkalmazást használom, viszont a mostani elég gyors, és tetszik, hogy ha sokáig nyomom a fényképezés gombot, akkor sorozatképeket csinál.
  • AirDrop: ezt már régóta használom Mac-en is, jóság, hogy végre elérhető. (Igen-igen, Androidon ez is sokkal egyszerűbb!)
  • iTunes Radio: ezt sokáig kerestem, aztán rájöttem, hogy csak az Államokban elérhető, szóval köszönjük.
  • Find My iPhone: a legjobb, hogy a törléshez és a gyári beállítások visszaállításához már az Apple ID hozzáférési adatokat is meg kell adni, így egy fokkal talán nehezebb lenyúlni és eladni a telefont, de nem ringatom magam hamis álmokba.

Aztán ezzel együtt bejelentették az új iPhone készülékeket is.

iPhone 5c

Az iPhone 5c tényleg kijött, de nem úgy, ahogyan mindenki remélte. A pletykák ugyanis arról szóltak, hogy lesz egy olcsó iPhone (talán a c miatt gondoltak erre), de itt egyáltalán nem az olcsóbbságon van a hangsúly, inkább azon, hogy kihoztak egy fiatalos, az előző széria tudásával megegyező készüléket. Ezzel egyidőben egyébként az iPhone 5 megszűnik. (Kicsit kezd mondjuk katyvasznak tűnni a felhozatal, de még mindig jobb a háromszázmillió modellszámmal rendelkező Samsung telefonokhoz képest például.)

Az iPhone 5s-re valószínűleg októberben beruházok. A T-Mobile-nál kiváló a konstrukció, hogy kétéves hűségre olcsóbban odaadják a telefont, ráadásul kamatmentes részletre, így nem kell egyszerre kilencven ropit kirázni az asztalra. Így vettem »2009-ben az iPhone 3GS-t«, valamint »2011-ben a mostani iPhone 4S-t« és ezzel a felállással szerzem be remélhetőleg idén az iPhone 5s-t is. Máskülönben 140 000 forintot (vagy nem tudom mennyiért adják újonnan) én sem adnék egy telefonért sem, a hűséggel viszont nincsen problémám, és nem élem meg úgy, hogy eladom a lelkemet.