Imádom ezt a kocsit. Elegáns, kényelmes, tekintélyes és sportos. Magában hordozza mindazt, amit egy autótól elvárok, és ami alapján azt mondom: igen, ez egy autó! Aki ismer, az tudja, hogy nem vagyok egy kocsimániás; ültem már Porschében, BMW-ben, Mercedesben, vezettem Volvo C70-est (igaz, akkor még kicsi voltam, és csak kormányozni engedték), voltam luxusautó-kiállításon, és igazán ritka az a jármű, amit komolyabban szemügyre veszek.
Sokan nem szeretnek például kocsit mosni – én nem tartozom ezen emberek táborába. Jó dolog látni, ahogyan egy új, szebb jármű lesz munkám eredménye, jó dolog odafigyeléssel áttörölgetni, mint ahogyan anya törölgeti a gyermekét, jó dolog letörölgetni a műszerfalat, kiüríteni a hamutartót, stb.
Tényleg nem vagyok oda a járgányokért, még annak tudatában sem, hogy hamarosan vezethetek, de örülök annak, hogy ilyen autónk van, főleg amiatt, mert tudom, hogy szüleim mennyit dolgoztak ezért – és még sok minden másért is.
