Azt álmodtam, hogy valahová éppen indulni készültünk, aztán odaszóltam anyumnak, hogy Várjál, veszek kabátot, hátha találunk egy macskát.
– ezt így utólag én sem értettem. Elindultunk és végül tényleg találtunk; kis vörös cirmoskölyköket, nagy nehezen le is vadásztam egyet, meg ott volt még egy fekete Audi is, amiben ült egy kopasz csávó, ő szintén levadászott egyet.
Mikor hazaértünk, a macska valami átmenetet képzett a tojásból éppen kibújó fióka és egy most született cirmos között, ráadásul úgy nézett ki, hogy halott. Aztán egyszercsak felkelt, lenyalta magáról a trutyit, majd nyávogott egyet.
Ha megrémítenének az álmaim, akkor már a pincében ülnék, nagyjából egyhétre elegendő hidegélelemmel, és kellően felfegyverkezve, várva a földönkívülieket.
