Eddig ha láttam valamiféle szemetet egy tömegközlekedési járművön, például tökmag héját, mindig gondoltam rá, hogy ha ezt eredményező tevékenység végzésén kapnék valakit, biztosan elbeszélgetnék vele, persze tényleg csak beszélgetni, hogy mégis mi.
Ma leült mellém egy úriember, aki elkezdett tökmagot enni, és szemrebbenés nélkül szórta a kisföldalattin a földre a héjmaradványokat. Ha a fizikai adottságok nem lettek volna rám nézve halálosak (értsd: két ülésen sem fért el kényelmesen), és nem nézett volna ki pszichopatának (értsd: napszemüveg, rózsaszín farmering, aranyóra, aranyékszerek, fekete rövidnadrág és csizma, de a hab a tortán a Lady Gaga Pokerface mint csengőhang volt) akkor biztosan elmondtam volna neki, hogy a földalattin szemetelni nem vicces. Meg úgy egyébként sem.
Így viszont csak csöndben ültem tovább, és azon gondolkodtam miféle káromkodásokat mond majd a takarító az éjszakai műszak alatt.
