Megint életet mentett a késői lefekvés

Szinte napra pontosan egy éve történt, hogy »megpróbáltak hozzám betörni«, és mit ad, mit nem, tegnapról mára virradó éjszaka ugyanaz a szcenárió játszódott le.

Ismét éjjeli bagoly voltam, hajnali fél négy körül készültem éppen zuhanyozni, az egész lakás ki volt világítva, mint a karácsonyfa, még zenét is hallgattam eközben, mikor hallom, hogy valaki lépked a körfolyosón. Nem jön határozottan, ahogy az éjszaka hazaérkezők, meg nem csoszog, mint a buliból hazaérkezők, hanem lépked, megáll, lépked, megáll, és mit ad, mit nem, pont az én ajtómnál állapodott meg. Vártam néhány másodpercet, hogy a mozgásérzékelős lámpa igazolja-e kételyeimet, de mire ezt kivárhattam volna, már láttam, hogy mozog a kilincs. Dörömböltem egyet az ajtón és mély baritonommal bizonyos nemi szervek súlyos testi sértésére való fenyegetéseket tettem elég hangosan, amire persze azonnal spurizás volt, meg kapucsapódás.

A rendőrség lepett meg igazán, amikor elmondták, hogy még megúsztam ennyivel, mert mostanában az a menő, hogy altatógázzal mennek a betörők, és míg te mély szundit húzol a gáz hatására, addig ők kipakolják a kecót. De kedvencem még a több százezer forintos biztonsági ajtót szakemberrel kinyittató betörőgárda is.

Csak mondom: biztonsági rács, bezárva és elég masszív fém ajtó van a lakáson és világított, mint egy karácsonyfa, a zenéről már nem is beszélve. A rendőr mondta, hogy tegyek fel riasztót meg hevederzárat, fel is tennék szívesen, de ha meglátnak egy riasztós, hevederzáras, biztonsági rácsos ajtót, akkor meg az lesz a gyanús.

Mondhatnám, hogy meglepődtem, de az már tavaly megvolt. Gyakorlatilag csak a Maslow-piramisom második lépcsőfokát zúzzák porig az ilyen események, de nem probléma.

Tervezem egy sokkoló beszerzését, just for fun.

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.