Azért így visszagondolva, a »Halló, halló!« alkotói ritka bátrak voltak. Pár évtizeddel a második világháború után, amikor mondhatjuk, hogy még nem egészen sikerült túllépnie a világnak (még most sem igazán), képesek voltak egy teljesen új oldaláról ábrázolni az egészet: vicces, ironikus formában, ráadásul mindegyik nemzet kapott jócskán, a németek, az olaszok, a franciák, sőt, még az angolok is, akik a sorozatot készítették. Ezt még megfűszerezték egy kis akcentussal (értsd: a német karakterek német akcentussal, a franciák franciával beszélték az angolt, és így tovább), ami még rátett egy lapáttal a sikerre. Nekem nagyon tetszett, bár én imádom az angol humort, mint olyat, valamint – ez már többször is bebizonyosodott – olyan dolgokon is nevetek, amin mások nem tudnak.
Tetszett a bejegyzés?
Megköszönöm, ha nyomsz rá egy like-ot vagy megosztod másokkal:
mandark
2007. október 01. — 20:11:53
Én is nevetek minden hülyeségen 🙂
Mefi
2007. október 01. — 20:51:35
[re=36727]mandark[/re]: legjobb. 🙂
Andrei
2007. október 02. — 00:22:46
Azt hiszem, hogy ezt én Vaczak szálló néven ismerem. Vagy az más?
Angol humor bejön, röhögés bármin. Mutasd a kisujjadat 😀
Mefi
2007. október 02. — 14:47:08
[re=36741]Andrei[/re]: http://mefi.be/muti/1983/waczak-szallo/