Kenájhelpjú?

Mostanában olyat szoktam, hogy ha látom, hogy valaki nem beszél angolul, vagy nem tudja megmondani szegény idelátogató civilizált népnek, hogy merre van egy utca, akkor rászólok, hogy kenájhelpjú, és ennek általában örülnek. Meg a biciklisták is örülnek annak, amikor már jópár méteres távolságból odébb megyek az utcán, hogy kényelmesen elférjen, mert ennek ő örül. Meg azok is örülnek, akik látják, hogy »a lépcső jobb oldalán közlekedem«, vagy az ellenőrök is kedvesek, amikor látják, hogy én kedves vagyok.

De az a baj, hogy hiába örülnek nekem, meg másik két embernek, aki ilyen, ha másik nem egy, nem két ember ennek a teljes ellentéte. És ez most nem ilyen sztárolás akar lenni (még ha annak is tűnik), hanem burkolt jelzés, hogy talán néha picit máshogy kéne dolgokat, nem csak két-három embernek a tízből.

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.