IKEN!

Előbb kiéltem magamból mindenféle alkotmányos jogot, és a »múltkor leírtak« szerint két egymás útját keresztező vonallal fejeztem ki véleményemet, tettem mindezt csöpögő orral, és még egy egy szál virágot se kaptam, pedig ez volt az első szavazásom (bár nem vagyok 18 éves, meg biztos nincs rá keret, azért kell majd tandíjat fizetni).

Szerintem nem lesz meg (vagy az 50% +1 szavazat részvételi arány, vagy a szükséges igenek száma), de erről majd később.

Az viszont vicces volt, ahogyan a szavazóhelyiség parasztbácsi – akit az Ördög tudja ki tett oda mint vezetőt – egy guszta turházás kíséretében megkérdőjelezte az igazolás valódiságát. Ugyanis nem a kijelölt lakhelyünkhöz tartozó irodában szavaztunk, ergo igazolást kellett vinni. Kérdésére, miszerint Emez hamisítvány-e? már a nyelvemen volt, hogy Az bazmeg, éppen most nyomtattam!, de aztán inkább orrot fújtam. A baj ugyanis az volt, hogy a választási iroda vezetője filctollal írta alá a papírt. A filctoll igazából aláírásbélyegző volt, mint erről a bácsit is tájékoztattam volt, ő meg csak annyit tudott hozzáfűzni, hogy Hát igeeeeeeeeeen?!. Izgalmas, mi?