Wanted

Úgy volt, hogy megnézzük ma Balázzsal a Hancock című filmet, de arra nem értünk oda, így végül Wanted lett belőle. A tovább után igyekszem szpojlermentesen.

Megemlítem azt is (hadd örüljön Balázs), hogy a jegykezelő srác olyannyira tudta a szabályokat, hogy meghalt volna, ha nem köt bele a félliteres kólásüvegembe, amit aztán végül úgy is becsempésztem. Értem én hogy szabályok, de majd ha tűrhető áron és nem csak egyféle agyonvizezett-agyonjegezett kólát lehet kapni a büfében (és amúgy is jéghideg a terem), akkor ott fogom megvenni, lehúzós senkik. Hihetetlen milyen taplók dolgoznak egyébként is a mozikban, ha lenne pénzem, mennék VIP-terembe.

Eleinte tartottam a filmtől, mert egyrészt Angelina Jolie nem az én világom, másrészt nagyon-nagyon Mátrix-ízűnek éreztem, de végül kellemes csalódás lett belőle. A történet röviden nagyjából annyi, hogy van egy jelentéktelen srác, aki éli a jelentéktelen kis napjait, aztán egyik napon megtalálja őt a kellően méretes melleit és ajkait nyugodtan tartó, agyontetovált és mindig nagyon-magabiztos-vagyok Angelina Jolie, aki közli vele, hogy most meg fogják ölni, ha nem csinálja, amit mond. Hat hét alatt végül egy vérszomjas fejvadászt pofoznak a srácból. A film kedvenc idézete, ami nagyjából minden mondatban legalább egyszer szerepelt:

Baszki!

És itt említeném meg, hogy Jolie-nak szerintem a szinkron sem volt valami profi, de legalább a káromkodások nem voltak megszépítve. A színészek ezt leszámítva jók, a főszereplő James McAvoy alakítására nem lehet panasz, Morgan Freeman pedig keveset szerepel, de mégis Morgan Freeman.

Negatívum kettő volt nekem: az egyik hogy kicsit elhúzták az egészet, ami azért rossz, mert nem megfelelő arányban vannak azok a jelenetek, amikor kényelmetlen a szék, hideg van a légkondi miatt, ragad a padló és azok, amikor vásztákhurva. 110 helyett 90 perc, és akkor sokkal mozgalmasabb, de kevésbé fárasztó lenne. A másik problémám a nagyon gyenge magyarázat. Az egész sztori teljesen rendben volt, de az egyik jelenetnél (próbálom nem lelőni a poénokat), amikor megmagyarázták, hogy mi alapján ölnek meg embereket, akkor konkrétan beleröhögtem a vászonba.

Apropó röhögés, lehet a filmen jócskán röhögni, nekem több jelenetnél húzódott mosolyra a szám.

A sok pozitívum közül szintén két dolog: az egyik a vizuális élmény, mert bizony a látvány nagyon magával ragadó. Engem a Mátrixban már megvettek a lassítással (szakszavakkal bullet-time) és egyéb vizuális dolgokkal, ahogyan dobog a szív, berobban az ablak és még sorolhatnám, itt meg szinte kétpercenként kap az ember egy ilyet az arcába. Valamint kellően sok akció van, fröcsög a vér, nyílnak szét a koponyák és ilyesmi. A másik pedig a jó zene, ebből csak egy példa: amikor a Time to say good bye! éneklése közben a főhős lelőtt egy csávót, akkor konkrétan sírtam a röhögéstől. De ez csak egy pédla persze.

Azon is röhögtem még (egó-mód bekapcsolt) amikor a srác többször beírja a nevét a Google-be, az meg kidobja hogy nincs találat. Írta volna be az én nevemet, hehe. (Egó mód kikapcsolt.)

Összességében jó volt, talán a kelleténél kicsit hosszabbra sikerült, meg amint írtam ez a magyarázatos dolog is elég gyenge lett, de ezt leszámítva semmi gond nem volt, még Jolie-nak is jól állt a szerep, bár sokat nem beszélt a lelkem.

{{4csillag|}}