Mikor pró?

Tojok a márkába: olcsó, de kényelmes farmer, Tomcat-póló (poló) vagy kockás* ing (remélem, pár ing befigyel karácsonyra, ronggyá mostam már mindet, de imádom őket), akinek így nem tetszem, nézegesse az anyja valagát.

Áltsuliban csinálták ezt a márka-mizériát a jóképességűek, már akkor is hidegen hagyott. Az érdekel, hogy kényelmes legyen, másodsorban nézzen ki valahogy (nem támasztok lehetetlen igényeket), ún. márkás dolgokat erőszakkal se lehet rámimádkozni. (Képzavar.)

Szoprendszer, hardver, fényképezőgép esetén már könnyebben elgondolkodom ilyesmin, itt konkrétumot nem írnék, mert abból csak a háború van.

Szvsz manapság nem az az okos ember, aki megválogatja, milyen márkát vesz, hanem hogy milyet _nem_ vesz.

*Négyzetrácsos, négyzethálós, kockákból álló mintázat síkbeli merőleges vetülete, nem kell kötekedni. 😛

rám meg egyszer nézett egy ismerős csajszi nagy szemekkel, hogy “udejú aboriginal gatyád van!” (egy kék rövidnadrágról beszélünk)
kérdem, hogy “miért, ez valami nagy márka”
“aha” -mondta
én meg csöndben és hümmögve elhallgattam, hogy annyira nagy, hogy 1500-ért vettem egy outletben 🙂

De akkor jön is a kérdés hogy hogy lehet egy új márkát a piacra dobni? A minőség már nem számít annyit, csak a reklámérték a fontos. Ha tőke van mögötte, a sz*rt is el lehet adni, méghozzá drágán. (De ez alapigazság:)

nagyon korosztály függő (is), hogy kinek fontos a márkás ruha, kinek nem. szerintem a kényelem és kulturált megjelenés a fontos. hogy márkás legyen, azt tini koromban gondoltam fontosnak. talán mert ezt láttam másokon.
manapság a sportos “márkás” ruhákkal akkor találkozom, ha kirándulásra/síelésre megyek és a társaság nagy része előnyben részesíti az ezen szabadidős tevékenységre rászabadult márkákat.
és tripla áron vesznek meg bármit, amit ezen bejáratott márkás cégek kidobnak a piacra. nem mondom, hogy ezek nem jó cuccok, csak igazából már a márkát fizettetik meg duplán a vevővel, nem csak a valamivel drágább összetevőket és a minőségi varrás árát.
szóval mindenki megtalálhatja a maga minőségi ruháját, akár márkás, akár nem.

Márka= margketing
Mostanában nem jelent többet annál hogy reklámozzák és többe kerül az átlagnál.
Legjobb példa a Converse tornacipő. Nagyon ki tudom röhögni azokat akik megveszik ezt 15-20 ezerért, amit egy kínaiban meg lehet kapni 1000-1500.
Ruhákből egyáltalán nem vagyok válogatós, ami tetszik azt megveszem, csak azért nek adom ki a dupláját, egy üres pólóért mert ott figyel rajta a pipa.
Elektronikai cikkeknél sem beszélnék tényleges márkákról vannak az ismertebbek, esetleg jobb szervízháttérrel(kivéve itt a “balkánon”).
Én azokat tekintem tényleg márkásnak, ami régi múltal rendelkezik, és ma is megtartotta a minőséget.
Ismertség szerintem nem lényeg, Lowepro táskám láttán nem hiszem, hogy egy-két fotóson kívül mondanák, hogy milyen márkás, pedig szerintem az és nem is olcsó, de legalább elnyűhetetlen.

[re=54785]keppi[/re]: szövegértelmezés FAIL szagot érzek.