Játszanék, de mivel is?

Írtam már erről korábban is, de valahogy újra és újra előkerül a téma, és egyszerűen bosszant: az a nagy helyzet ugyanis, hogy gyakorlatilag talán a Mafia volt az utolsó játék, ami letett valamit az asztalra. De mondhattam volna persze másikat is azokból az időkből nem is ez a lényeg. Hanem.

Senki ne értsen félre, voltak nagyon jó játékok a Mafia után is, de istenigazából készült néhány hatalmas játék, amikre nem gáz azt mondani, hogy kultuszt teremtettek, és azóta, talán a 2005-ös év óta, semmilyen jelentős esemény nem történt a piacon.

Persze lehet azt mondani, hogy ez hülyeség, de valójában ha jobban belegondol az ember, egyáltalán nem az. Megjelentek azok a bizonyos kultjátékok: a Counter Strike, a Max Payne, a Call of Duty, a GTA, a Mafia, a Need for Speed vagy teszem azt a Diablo, amit bár én nem kedvelek, sikere és értéke mellett nem lehet elmenni. Akad még persze jónéhány hasonló produktum, de igazán nagy újdonság nem jött, ezek újabb részeit, meg a tízszeres gépigényt, és lélegzetelállító grafikát leszámítva.

Lehetne filozofálni, hogy miért van ez, de fölösleges: azért, mert undorító piacot csináltak a játékfejlesztésből. Értelemszerűen a pénz ural mindent, ezzel alapjáraton nincsen baj. Csakhogy régebben leült egy-öt-tíz-húsz fiatal, és pár hét alatt megírtak egy játékot, ami hónapokig lekötötte az embert, mert volt benne történet, izgalom és nem három óra alatt lehetett végigjátszani. Mert élvezetből csinálták, abból az élvezetből, amit az ember a fejlesztés és a siker örömétől vár. Még ha utólag pénzt is kértek a végtermékért. Manapság meg ott van például az Electronic Arts, akikről azért nem túlzó azt állítani, hogy uralják, de mindenesetre a játékpiac első egynéhány lépcsőfokán foglalnak helyet. Egy rakatnyi pénz van az üzletben, lehetőségük lenne bitangjó játékokat készíteni, mert ki tudnának fizetni öt írót, hogy legyenek kreatívak, ha már nekik nincs ötletük, a többit meg implementálná a sok kocka, akiket ezért fizetnek. De ez persze nem így működik. Kiadják a szarokat (lásd a legújabb Harry Potter játék, amiről annyira lerí, hogy egy pár nap alatt elkészített pénzlehúzós kötelező akármi), meg ritkán egy jót, és mivel a szarokra ugyanúgy van kereslet, itt a kör be is zárul, hiszen ők több fizetést nem feltétlenül kapnak egy jobb játék után.

Pont múltkor olvastam egy cikket valamelyik nem internetes magazinban, hogy az EA fejlesztői a központban milyen környezetben dolgoznak. Kötelező naponta kétszer a torna, amit vagy a konditeremben vagy pedig a medencében kell elvégezni, természetesen mindez házon belül, eközben pedig hatalmas tévéképernyőkön szórakozhatnak vagy teszem azt iPodon hallgatnak zenét, vagy iPhone-t nyomkodnak, amint ezeket képeken is illusztrálták. Tornázás után jakuzzi és szauna várja őket, majd a klimatizált munkaterület, hatalmas és pihe-puha fotelekkel.

Talán túlzás ez a mézzel folyó Kánaán, és lehet hogy közel nem így néz ki egy EA fejlesztő mindennapja, de ettől függetlenül is szégyeljék magukat, hogy évek óta nem tudtak semmit letenni az asztalra. Talán az utóbbi idők egyetlen értékelhető munkája a Mirror’s Edge volt.

Szóval kérdem én, ha az ember játszani akarna, mivel tegye azt? Mikor jelennek meg végre olyan játékok, mint a Call of Duty, amikkel heteket, majd később éveket, lassan évtizedeket játszik az ember, és nem tudja megunni? Mikor lesz az, hogy nem az évente-vegyél-új-gépet, hanem az érezd-jól-magad-és-játssz-vele-sokáig elvet követik egy játék elkészítésekor? Mikor lesz az, hogy rájönnek végre: nem a grafika teszi jóvá az adott játékot?

Az a baj, hogy tényleg nem tudom, lesz-e még valaha ilyen. De hogy a nagy cégeknél nem, abban sajnos biztos vagyok.

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.