Van igény a kultúrára, csak drága kissé

Észrevettétek, hogy mostanában gombamód szaporodtak a könyv, színdarab és kiállítás-hirdetések? Ebből vajon csak én szűrtem le azt, hogy a könyvesboltokban, színházakban és múzeumokban nincs akkora bevétel, mint szeretnék? És vajon ebből csak én jutottam arra a következtetésre, hogy ez nem feltétlenül a magyarok kultúra-igényét, vagyis jelen esetben inkább annak hiányát jellemzi, hanem konkrétan azt, hogy kikúrt drága az összes fent említett termék?

Egy jobbfajta könyv ott kezdődik hogy háromezer forint. Persze, ott a könyvtár, értem én, de szeretem a könyvet ott látni a polcon, nem véletlenül van több mint ezer könyv otthon a polcokon. A színházakban ritkán lehet ezer-ezerötszáz forint alatti jegyet találni, és még így is teltházas az előadások 90%-a. Meg aztán ott vannak a kiállítások is, ritka az, ahová be lehet jutni szintén ezer forint alatt.

Tény hogy mindegyikből meg lehet oldani olcsón, meg valakinek ezek az összegek nem feltétlenül számítanak soknak, de.

De én jobb esetben egy hónapban elolvasok két könyvet. Ha ezek nincsenek meg otthon, havi minimum hatezer forintról beszélünk. Szeretnék hetente megnézni egy filmet és/vagy színházi előadást, ez ismét havi hatezer forintot jelent. És már tizenkétezer forintnál tartunk. És nincsen családom, amit egy fizetésből tartok el.

Én még emlékszem, hogy a nagyszüleimnek havi színházbérletük volt, heti egy előadásra, pedig közel nem voltak gazdagok. Arra is emlékszem, hogy a könyvek nagyobbik része tőlük van.

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2020

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.