Örökzöldek a Dunán

Tudjátok azért mindentől eltekintve, vicces dolog ez az egész rádióbotrány.

Oké, kell a változás, meg én is »írtam róla« korábban, hogy a rádió mint olyan hamarosan halott lesz, ugyanis jönnek a digitális megoldások, ahol kattintásra tudod azt hallgatni, amit szeretnél, reklám és minden egyéb nélkül (vannak országok, ahol ez már létezik máskülönben).

Ettől függetlenül, vannak jelenleg olyan emberek, akikről nem illik megfeledkezni, mert például nem tudják mi az a számítógép, illetve tudják, de hatvan-hetven évesen esetleg nem a Winamp meg az iTunes az első, ami eszükbe jut a zene szóról. Vagy például nem kattintásban gondolkodnak, hanem odatekerik a kisrádiót az effem nemtudomhová, hogy meghallgassák reggel a Bumerángot vagy a Pirítóst.

A Bumeráng tegyük hozzá, hogy az ország talán egyik legidősebb reggeli műsora, ha kereskedelmi műsorokról beszélünk, akkor biztosan. A Pirítós pedig egy sokkal fiatalosabb, lendületesebb műsor, sokan biztosan azért hallgatják, mert már unják a nagyjából hasonló kalibert. Két műsor, ami szubjektíven jó vagy rossz mindenkinek, de mindenesetre sikeres és a hallgatóság 90%-át biztosan lefedi.

Az egész dologban szerintem a legelszomorítóbb, hogy ilyen (is) megtörténhet minálunk. Mondhat nekem bárki bármit az egészről: egy tényleg-demokratikus országban ilyenre nem kerülhet sor.

Csak ugye mi a tényleg-demokráciától nagyon-nagyon messze vagyunk.

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2020

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.