Amikor először láttam a Harcosok klubját, azt hiszem tizenkét éves lehettem. Akkor annyira nem mozgatta meg a fantáziámat; tetszett persze, de akkortájt egyáltalán nem rajongtam Brad Prittért meg ez a film közel nem az, amelyiket az ember tizenkét évesen tud megfelelően kezelni. Inkább az, amit meg kell néznie tizenkét, tizennyolc, húsz, huszonkettő, huszonöt stb. éves korában, minden alkalommal újraértékelve.
Több dolgot is imádtam egyébként most, mikor újranéztem, az egyik ilyen például a karakterek. Zseniális, ahogyan bevezetik, kibontják majd lezárják a szereplők történetét. Valamint ami már tetszett régebben is, hogy végre egy film, aminek normális befejezése van. Egyrészt bátran meg mertek lépni olyan lezárást, amit máskor gyáván kihagynak, másrészt pedig pont kellőképpen hagyja gondolkodni az embert, de nem esik át a ló túloldalára azzal, hogy legszívesebben letépnéd a vásznat, lerúgnád a tévét és így tovább.
Aztán még ott van az IKEA-jelenet, ami ugye másfél-két percben gyakorlatilag porrá-rommá alázza az egész modern világképet, mely egyébként az egész filmre elmondható, kicsit több időben.
Kiváló darab a Harcosok klubja, az a film, amit legalább egyszer mindenkinek látnia kell, de mint fentebb írtam, inkább minél többször. Pláne manapság.
| Eredeti cím: | Fight Club |
| Műfaj: | dráma |
| Időtartam: | 140 perc |
| Megjelenés éve: | 1999 |
| Főszereplők: | Edward Norton, Brad Pritt |
{{5csillag|}}
Tetszett a bejegyzés?
Megköszönöm, ha nyomsz rá egy like-ot vagy megosztod másokkal:
ZsuKov
2010. február 05. — 23:06:57
A legerősebb és legbölcsebb férfiak állnak itt körülöttem. Sok nagy lehetőség, ami pocsékba megy. Az egész elkúrt nemzedék benzint csapol, kaját tálal vagy nyakkendős rabszolgának állt. Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk, melózunk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs világháborúnk, se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború, a mi válságunk az életünk. A tévé elhitette velünk, hogy egy szép napon milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk. Pedig nem leszünk. Erre lassan rádöbbenünk, és nagyon, nagyon berágunk.
wing
2010. február 05. — 23:41:11
Ezt a filmet muszáj megnézni, többször is, elgondolkodni rajta meg minden. A Harcosok klubja baromi közel áll a saját világképemhez. Szinte az egész film alatt éreztem, hogy wow, elmondja azokat a dolgokat, amiket én nem tudtam megfogalmazni normálisan soha sem, hiába próbáltam Hatalmas respect a készítőknek.
Mainframe
2010. február 06. — 00:08:25
Az abszolút kedvencem, bárki bárhol kérdezi a legjobb/kedvenc/legemlékezetesebb/stb. filmet, ez a válasz. Akárhányszor meg lehet nézni, ahogy mondtad is, és mindannyiszor valamivel még többet fog mondani. Abszolút egyedi, megismételhetetlen műalkotás.
És aki kicsit is ismer, az tudja hogy nem dobálózom könnyen az ilyen szavakkal.
Mefi
2010. február 06. — 00:36:47
[re=6059264]wing[/re]: teljesen egyetértek veled.
[re=6059266]Mainframe[/re]: nem véletlen az imdb #16 🙂
Vale
2010. február 06. — 03:50:01
egyik kedvenc filmem.
Kemény Husi
2010. február 06. — 11:26:05
[re=6059263]ZsuKov[/re]: pedig milyen rendes fiú voltál…
Néha eszembe jut, hogy hiába ismerjuk a filmet, esetleg egyezik vele a világképunk, manapság éppen olyan vak rabszolgái vagyunk a webnek, mint a kilencvenes évek embere volt a televíziónak vagy teszem azt az IKEÁ-nak.
Kíváncsi vagyok, ha mostanság készulne a film / íródna a regény, vajon Tyler mit mondana a bloggerekrol, a facebookról s társairól, meg úgy az egész netes kultúráról.
Mefi
2010. február 06. — 12:14:17
[re=6059269]Kemény Husi[/re]: igen, ez látod érdekes, manapság az egyik legveszélyesebb és leghasznosabb dolog egyben az internet. Amúgy az IKEA-s dolog kicsit olyan mint a TESCO: leszóljuk, de azért örülünk neki hogy fele annyiért meg tudunk venni dolgokat ott. (És most nem zöldségre gondolok.)
human
2010. február 06. — 21:43:44
az ikea eljátszotta a lapjait amikor verdanára váltott, ő lett a behódoló, nem pedig a behódító.
És a benzint valakinek csapolni kell, a kaját felszolgálni, erről szól a film, nem?
Mefi
2010. február 07. — 13:18:38
[re=6059274]human[/re]: a verdanás dolog nekem is szívfájdalmam, azt a gyönyörű betűtípust ami volt leváltani, kész. Viszont az áruházban azért nagyon sok helyen azzal írják a dolgokat.
JonC
2010. február 08. — 14:01:24
valóban nagyon nagy film (a gravatarom se véletlenül Pitt papa :)), bár néhány megoldást a mai napig nem értek, főleg olyanokra gondolok, amelyek a főhős skizofréniájából adódnak, ezek közül a legnyilvánvalóbb az, amikor a mélygarázsban – a fizikát meghazudtoló módon – saját magát húzkodja össze-vissza 🙂
ettől függetlenül a film klasszikus, elgondolkodtató, és mélyértelmű, bár szerintem azok közül akik látták senki nem robbantotta fel a lakását, és költözött valami lepukkant hodályba a képzelt haverjával 🙂