Egy lányról

A hatvanas évek szürkének tűnő Angliájában egy fiatal lány és egy nem igazán fiatal úr szerelmes története. És akkor egy mondatban sikerült összefoglalni a filmet – vagy nem.

Több dolog is tetszett. Az egyik hogy a film felét megértettem felirat nélkül, a másik felénél meg csak éppen ránéztem. És itt most nem is a nyelvtanulás megtérülésének öröme, vagy mi, hanem sokkal inkább az, hogy egy idegen nyelvű beszédet megértettem és még röhögni tudtam. Ez többek között az imádni való brit akcentusnak (nem az a kutyaugatás-utánzó köpködő fajta, hanem a kifinomult, elegáns változat) tudható be. Aztán ott van még az, hogy végig finoman de határozottan hangsúlyozzák a főszereplő lányka jellemét: szép, és ez látszik is rajta, de nem a legszebb, azonban a műveltségével és stílusával mindenkit az ujja köré csavar. Aztán a zene, amiről így ennyi elég is (persze abszolút jó értelemben) És még volt jó pár dolog, de ezekre sajnos nem emlékszem, ettől függetlenül maximálisan ajánlom, a következő kulcsszavakkal: Anglia, szerelem, hatvanas évek, fiatalság, bolondság, dráma.

{{5csillag|}}