Mr. Nobody

Nehéz erről a filmről bármit is írni. Két hete már, hogy megnéztem, talán még kicsit több is, és azóta próbálom összeszedni a gondolataimat. Egyet tudok biztosan: ez az egyik (ha nem a) legjobb film, amit valaha láttam.

Egyszerűen megbélyegezhető művészfilmként, mert az első harminc-negyven perc hihetetlenül zavaros, összevissza dobálnak minket, és valójában utána sem kap egyértelmű magyarázatot az ember. Repkedünk a korok között, meghallgatjuk a Mr. Sandman című számot ötmillió változatban, és mikor már fel akarnánk állni, hogy ennek se eleje, se vége, akkor észrevesszük, hogy nem tudjuk levenni a szemünket a képernyőről.

Mese. Szerelemről, bánatról, vidámságról, problémákról, barátokról és munkáról – egyszóval minden olyan dologról, amiről az élet is szól. Mese az életről. Megfűszerezve a kiváló fotózással, a néha-néha nagyon elvont stílussal és a tökéletes zenei háttérrel.

Aki könnyed kétórás szórakozásra vágyik, az semmiképpen ne ezt nézze meg, aki viszont szereti az ilyen jellegű darabokat, annak nagyon ajánlom a Mr. Nobody-t, nem csak egyszeri megtekintésre.

{{5csillag|(Abszolút alapmű.)}}