Csillagok háborúja I: Baljós árnyak

Meglestük moziban George Lucas minden évben felújított darabját, csak a statisztikai számokat növelendő.

Két dolog az egész Csillagok háborúja őrülettel kapcsolatban. Az eredeti trilógia az egyik kedvencem, gyerekkorom talán legszebb filmélménye, rengeteg emlék köt hozzá. Talán azért, mert a IV-V-VI valami egészen hihetetlen volt. Az, ahogy kinézet; az, amit elmesélt; az egész világa. Szóval értitek.

Az első három résznek szerintem a pénzen túl egyetlen igazi szerepe volt: Lucas az általa elképzelt mesés világot az addigra már tökéletessé fejlődött technikai eszközökkel akarta átadni az embereknek. Ezért újítja fel valamilyen módon mindig a trilógiát. Mondhatjuk persze, hogy a pénz miatt, de komolyan, annak az embernek abból annyi van, mint égen a csillag. Az új trilógiának nálam egy nagyon jó pillanata volt, a harmadik rész végén, a nagy átalakulás. A többi részre már úgy tekintek, hogy szép-szép, de mai szemmel ezek már semmi extrát nem jelentenek. A történetet kicsit kiegészíti, de érdemes utánaolvasgatni, mert az egész sokkal komplexebb mint ahogyan a filmekből átjön.

A 3D moziélményt pedig még mindig nem tudom hová tenni. Nem rossz, de nem éreznék bánatot, ha kivonulna a divatból.