Chuck finálé

A hétvégén megnéztem a »Chuck« befejező részét.

Érdekes, pont egy évvel ezelőtt kezdtem nézni a sorozatot (pedig nagyon régóta terveztem). Egy év alatt daráltam le a nagyjából ötévnyi mókát. A Chuck egy nagyon klassz sorozat, nem a világmegváltó fajta, de nálam egy éven át betöltött egy rést, amit leginkább az »Alias« hiánya okozott. Egy helyenként direkt gagyi, nem is túl kémes, nem is túl vicces, néha drámai sorozat. Ennyi volt az egész, negyven percnyi szórakozás.

A befejező rész kiválóra sikerült. Bátrak voltak az írók; rengeteget utaltak az első részekre; szépen elvarrták a szálakat; többnyire mindent megválaszoltak, de azért maradtak kérdések is; sok helyen röhögni és egy-két jelentnél sírni lehetett – egyszóval pontosan olyan volt a befejezés, amilyen egy tökéletes befejezés.

Nem mondom, hogy nagy űrt hagy maga után, de nagyon jó volt, és örülök, hogy sikerült lezárni a történetet. Így szép, így jó.