Emlékszem, amikor »hat évvel ezelőtt« teljesen véletlenül belefutottam a House egyik részébe. Akkoriban még néztem tévét (mármint műsorszórás szerint) és ez volt a nem sok sorozatot nézek
korszakom, de a House szinte azonnal bejött.
Ugyan hamar kiderült itt is, hogy az eleinte nagyon izgalmas és új modell (bejön a beteg, majdnem meghal, nyolcféle félrediagnosztizálás, House egyszercsak elbambul és bumm, megvan a megoldás) nem tartható izgalmas szinten nyolc évadon át, azonban ezt a problémát elég jól megoldották, minden évadban volt valami extra esemény, új karakter, ami feldobta.

Az utolsó évad nagyon jól indult, szinte minden részen szakadtam a röhögéstől, kicsit már sajnáltam is, hogy pont amikor ismét beindul, akkor kell elköszönni tőle, de valahol a közepénél egyszerűen ráuntam, nagyon nehezen vettem rá magam az utolsó részek megnézésére amik egyébként annyira nem is kötöttek le. A befejezés jó volt, de ott sem volt meg az az igazi sorozatfinálé érzést, egy évadzáró drámai szintjét picit sem lépte túl. Persze szépen lezárták a történetet, és ez jó, de az utóbbi időben hiányzott már valami, ami régen nagyon ott volt. Ettől függetlenül a sorozat nyilván a kedvenc kategória, de sajnos a végére nem éreztem azt, amit máskor igen, hogy mennyire rossz is az, hogy nem lesz újabb rész szeptemberben.
Discover more from mefiblog
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
Mefi hozzászólásai
A robotok nem a munkádat veszik el, csak az életkedvedet
"Pont mostanában volt élményem egy online..."
A robotok nem a munkádat veszik el, csak az életkedvedet
"köszi!"
Ezen a vonaton nincs fék – 20 éves a mefiblog
"Boldog születésnapot neked is! Jó újra látni, ezer..."
Ezen a vonaton nincs fék – 20 éves a mefiblog
"Szerintem szinte végig követtem a blogodat, én biztosan..."
Ezen a vonaton nincs fék – 20 éves a mefiblog
"így legyen :D"