Napos oldal

Romantikus filmet csinálni alapjában véve nehéz feladatnak tűnik; illetve lehet, hogy nem is magát a romantikus filmet nehéz megcsinálni, inkább az olyan romantikus filmet, amilyent szívesen néz egy párocska fiú tagja is. Szerencsére a Napos oldalnál sikerült túllendülni ezen a nehézségen.

A történet főhőse Pat, aki korábban tanár volt egy amcsi kisvárosban, több mint fél éve viszont elmegyógyintézetbe került, ahonnan most a szülei, egy OCD-s apuka és egy túlbuzgó anyuka gondozásába kerül vissza. Próbálja visszaszerezni volt feleségét, illetve alkalmazkodni a zord világhoz és újra beilleszkedni abba. Kalandjait bonyolítja, amikor megismerkedik Tiffanyval, aki nem is olyan régen elvesztette a férjét, így szintén küzd a saját problémáival.

Persze, az egész teljesen sejthetően arról szól, hogy ők ketten időközben egymásba szeretnek. A jó kliséhez jön még egy kis foci, egy kis táncverseny és egy teljesen korrekt befejezés.

Jennifer Lawrence és Bradley Cooper nagyon jót alakítanak együtt, szinte pillanatok alatt magukkal ragadják a nézőt és nagyon gyorsan viszik előre a történetet. Robert De Nirót pedig nem hiszem, hogy kellene magyarázni.

Tetszett, simán megérdemelte az arany kis szobrocskát is.