Oké, azért Michelangelo nyomdokába nem lépek, sőt, megbízásokat sem vállalok, és nagyon könnyű dolgom volt a szépre glettelt fallal és a készre kevert festékkel, továbbá ha valaki bejön a lakásban, megkérdezi, hogy nabzmg, ezt ki festette
, amire én azt válaszolom, hogy hát én
, ő meg erre: wow, akkor fasza
, de végső soron sikerült kifesteni a lakást.
A nappalit grafitszürkére (szürke alkony fantázianév), a hálószobát barnás (olasz capuccino fantázianév) színűre festettük. Mondanom sem kell, hogy minden gondos számítás ellenére is elfogyott félúton a hálószobai festék, így hajnal kettőkor ezt sikerült manifesztálni:
Amúgy jó móka volt, ezt is sikerült kipipálni. A költözésben és a festésben nyújtott segítségért pedig végtelen hálával és szeletettel tartozom szüleimnek, Lacinak, Tominak és Gergőnek, meg még persze sok-sok más embernek is.
Tetszett a bejegyzés?
Megköszönöm, ha nyomsz rá egy like-ot vagy megosztod másokkal:
mancs
2013. augusztus 20. — 20:03:29
Ha ezt mókáztátok össze pár nap alatt amit a képen látok az nem semmi 😀
Amúgy nem rossz, igazi mester munka 🙂
Anya
2013. augusztus 23. — 17:12:32
A végeredmény viszont nagyon szupi :)) Gratulálok Kicsim, beléptél a felnőttek táborába. Anno én is ígykezdtem.
Mefi
2013. szeptember 06. — 09:44:16
[re=6067358]mancs[/re]: így is hagytuk a végén, annyira dizájnos volt! 😀
[re=6067360]Anya[/re]: köszi 🙂