A szokásos fekete a zsebben

Szinte megint napra pontosan »két év után« cseréltem le a korábbi telefonomat, ami egy iPhone 4S volt. Az új szerzemény pedig az azt követő 5s. Így nézett ki, mielőtt széttéptem a csomagolását:

Mefi bontatlan Apple iPhone 5s készüléke

Az iPhone 5-höz képest nincs sok változás, a 4S-hez képest viszont egyelőre az akku teljesítményét értékelem legjobban: a régi vas nem bírta volna ki estig, ha az irodában nem töltöm fel, az új viszont ma két órányi telefonálás és kb. ugyanennyi netezés után 12 óra üzemidővel 68%-on pihen az asztalon.

A kamera is nagyon király, a lassított felvételes videók biztosan jól fognak jönni egy-két filmes kis projektnél, illetve sokkal szebb a kijelző is, kicsit melegebbek a színei. Ezek persze a szokásos fejlesztések, nincsen bennük különösebb innováció vagy olyan, ami miatt kitűnne a többi hasonló kategóriájú telefon közül.

Szokás szerint masszív a váz, bár a grafit felület gyanús, hogy kopni fog, valószínűleg nem úszom meg, hogy ehhez szerezzek valamilyen tokot. (A 4S-t egyébként két évig tok nélkül használtam, semmi baja, az utóbbi időben kezdett el karcosodni.)

Az ujjlenyomat-olvasó nem váltott ki különösebb érdeklődést, amolyan jó, de minek szolgáltatásnak gondoltam, viszont így három nap használat után meglepően kényelmes, szinte észre sem veszem, úgy használom. Nem is főként a telefonba való bejutást segíti (bár ott is nagyon kényelmes), hanem például az App Store-ban való letöltést, ahol a huszon-egynéhány karakteres jelszó begépelése már két ujjmozdulat. Az meg különösebben nem hat meg, hogy most az NSA melyik szerverén tárolják a testem egy darabkáját.

Az ára egyébként elég húzós, ha nem lenne végtelen kedvezményem platinakártya miatt, biztosan nem vettem volna meg, a Telekom árképzése pedig különösen furcsa: a kártyafüggetlen készüléket picivel adják olcsóbban, mint az Apple webáruháza, az iPhone 5 pedig drágább, mint az 5s. Amit még nem értek, hogy idén díjcsomagváltás nélkül nem lehet jó áron hozzájutni a géphez, holott két éve gyakorlatilag újabb két év aláírása ellenében a független ár feléért odaadták.

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2020

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.