Az internetadóról

Alapvetően igyekszem a politikai beszélgetéseket és véleményformálásokat elkerülni; azt nem mondom, hogy nem politizálok, mert voltaképpen minden adózó állampolgár politizál, de a témát körüllengő veszekedés-áradatot szeretem elkerülni. Az utóbbi időben viszont több dolog is volt, ami mellett nem igazán lehetett szó nélkül elmenni, ez a mostani téma olyannyira elfajult, hogy még ezt a viszonylag semleges zónát is a politika mocskával kell besározzam.

2014. október 21-én gyakorlatilag az egész magyar internetező közönség egy emberként hördült fel, a különböző csatornák csak úgy izzottak: legyen szól a Tumblr-ről, a Twitterről, a Facebookról vagy bármelyik fórumról, szinte mindenhol mintha egy kisebb atombomba robbant volna.

Vágási Feri beszáll az internetadóba

Ha lemaradtál volna, gyors összefoglaló: arról van szó, hogy az a pletyka járja a világhálót, hogy jövőre adót kell fizetni az interneten elköltött adatmennyiség után, méghozzá megkezdett gigabájtonként 150 forintot. És ha becsületes srác vagy, és Netflixen valamint Spotify-on szerzed be a nézni- és hallgatni valókat, és mondjuk az egész forgalmazásod megáll 50 gigabájtnál havonta, ez bizony már akkor drágább, mint maga a szolgáltatás.

Tudod ez milyen? Mintha azt mondanák, hogy holnaptól 200 forint helyett 400 forintba kerül ugyanannyi kenyér. Vagy ha azt mondanák, hogy minden elfogyasztott liter víz után 1 forintot kell fizetni. Vagy ha egyszerűen azt mondanák, hogy minden liter benzin után újabb fél liter árát kell megfizetni.

Drága az üzemanyag? Oké, megyünk BKK-val. Drága a cigaretta? Oké, káros, leszokunk róla. Nem lehet csak bizonyos helyeken megvenni? Pláne. Majd alkoholt sem lehet a Teszkóban kapni? Oké, ezt is megoldjuk máshogy. Na de, hogy egy 1080p minőségű YouTube-videó megnézéséért 300-400 forintot kelljen fizetni, na azt a falloszt már senkinek nem esik jól lenyelni.

És itt alapvetően elmondom, hogy mivel van a probléma, mert nem azzal, hogy az embereket egy újabb adónemmel riogatják, még azzal sem, hogy elébe akarnak menni a sok illegális letöltésnek. Három probléma van, ami mindenkinél összerántotta a szaros lepedőt.

Az emberek nem hülyék

Azt még az internet világában kevésbé otthonosan mozgó emberek is megértették, hogy nem azért akarnak internetadót bevezetni, mert sokan beszélnek hang- vagy videóhívás formájában. Ha ez így lenne, akkor a Skype-ot, a Facetime-ot, a Facebookot vagy bármi egyebet adóztatnának meg.

Azt pedig külön nem szeretik az emberek, ha egy politikus azt mondja, hogy az internet már-már vitális alapfeltételnek számít, és célnak tekinti, hogy minden magyar háztartásban legyen internet-hozzáférés, majd megrebesgeti, hogy a duplájáért.

A mézesmadzag-hatás

Zavaró még, hogy most bedobták ezt a kis csontot, afféle őszödi beszédként, szépen végignézik, ahogy hörögnek az emberek, majd végül jön a visszakozás: jaj, nem is ennyi, nem is annyi és végeredményben persze ugyanúgy lesz adó, de egy jóval kedvezőbb árú, ahol mondjuk havonta fizet az ember egy 500-1000 forint közötti összeget. Egy különösen gonosz és konspiratív világban még azt sem tartom lehetetlennek, hogy az emberek hirtelen megemelkedő szava miatt változtatnak, és tudjátok erre mit fognak mondani az addig hangos emberek? Hogy ez bizony jobb, mintha tizenötezret kéne, ez is valami!, és még talán elégedettek is lesznek, hiszen volt döntéshelyzetük a kérdésben.

Már csak a pornó maradt

Szomorú ebbe belegondolni vagy ezt leírni, de jelenleg rengeteg ember van, akinek az internet afféle egyetlen szórakozásként létezik az életében. Nem mindenki tud havonta elmenni kocsmázni, moziba, ne adj isten színházba vagy mondjuk egy koncertre. Nem mindenki tud nyaralni, nem mindenki tud éttermekbe járni, viszont sokan vannak, akiknek nem lehet a torkán lenyomni a tévéműsorokat sem. Pontosan ez az a réteg, akinek legjobban fáj majd az internetadó: havi párezer forintot kvázi végtelen interaktív szórakozásra még bárki szívesen kifizet, de egy hirtelen brutális emelés sokaknál elérheti, hogy még ez az amolyan egyetlen szórakozás is megszűnik. Aztán marad a szesz.


És akkor még nem is beszéltünk az üzleti felhasználókról, akik több száz gigabájt forgalmat csinálnak havonta, mert például van egy nagy látogatottságú weboldaluk.

Főként ezek miatt egyébként biztos vagyok abban is, hogy nem lesz internetadó. Ez egy olyan mértékű kényelmetlenség lenne, ami ha az embereknek háromszáz-négyszáz forintjánál többe fog kerülni, akkor egyszerűen el fog szabadulni a pokol: a sok troll kiszabadul a nappaliból, és a Kossuth téren, az NMHH-nál meg csak az ég tudja hol fognak molinózni, épületeket UTP-kábelbe tekerni vagy az internetet blokád alá vonni.

Ha pedig mégsem így lesz, és tényleg jön a gigabájtonként 150 forint, akkor ne lepődjünk meg, ha egy újabb adag legény és lányka húzza fel a gumikesztyűt, és pucolja a szart az angolok vécéjében a brit elit dolga végeztével a nem túl távoli szigetországban.

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2022

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.