Szupermarket körkép: hol jó elintézni a hétvégi nagybevásárlást?

Hétvégén nagyjából húsz perce álltam a pénztárhoz vezető sorban az Allee-ban lévő InterSpar egyik kasszájánál, amikor megfogalmazódott bennem, hogy elég kevés helyen lehet tisztességesen, minden igényt kielégítően elintézni a hétvégi nagybevásárlást.

Azért a helyzet valójában nem ilyen szomorú, inkább csak abban a pillanatban láttam nagyon borúsan a dolgot, de a bejegyzéshez igazából az adta az ötletet, hogy amikor kifejtettem Twitteren, jogosan jött a kérdés:

mitől jó egy bolt?

A bejegyzés teljesen szubjektív, a saját szempontjaim szerint haladok, így könnyen lehet, hogy az általam felállított sorrend másnál pont fordítva működik.

De azért a szubjektivitás mellett igyekszem pár objektív mérőpontot is leszögezni, mert alapvetően én sem csak érzésekből alakítottam ki, hogy mik a számomra kedvenc helyek.

Piac!

Amikor van rá lehetőség, »szeretek piacra járni«, egyrészt mert ezt láttam otthon, másrészt szeretem a hangulatát és sok olyan termék van, amiből a piacon jellemzően jobb minőséghez lehet jutni.

Hozzám a Hold utcai Vásárcsarnok és a Lehel Csarnok van a legközelebb, általában utóbbiba szoktam járni, részint mert hatalmas a választék, részint pedig megszokásból is, mert nagyon régóta járok ide, régebben még szüleimmel közösen, így megvannak a bevált helyek a csarnokon belül.

Ettől függetlenül vannak dolgok, amiket nem lehet a piacon beszerezni (vagy be lehet, de nem éri meg), illetve »nem vagyok készpénzpárti«, szeretek kártyával fizetni, amire mondjuk egyre több helyen van lehetőség piacon belül is, de nem ez a jellemző, nem is szeretném elvárni egy őstermelőtől, hogy a 300 forintos krumplit PayPass kártyával fizethessem.

Szempontjaim

  • Legyen elérhető: és nem csak arra gondolok, hogy közelben legyen, hanem arra is, hogy pl. legyen saját parkolója, ne kelljen átmennem egy plázán ahhoz, hogy bemenjek és lehetőleg ne a világvégén legyen, megközelíthetetlen helyen.
  • Legyen logikus, rendezett, tiszta: Ez lehet, hogy csak engem idegesít, de megőrülök, amikor össze-vissza vannak elrendezve a sorok, és gyakorlatilag fel-alá rohangálok, mert nem ott találom a termékeket, ahol logikus lenne. (Például amikor egy adott termékfajtát, pl. konzervek, három különböző helyen osztanak el egy üzleten belül.) Vagy amikor ragad a padló a kosztól. Vagy amikor úgy néz ki egy polc, amin végigszaladt valamelyik, ha nem mindkét macskám.
  • Legyen naprakész: bankkártyás fizetés, önkiszolgáló kassza stb. Ne érezzem azt, hogy bemegyek a boltba és megállt az idő 1979-ben, amikor az ÁFÉSZ táblára ráfestették az új logót.
  • Legyen választék: főként nem arra gondolok, hogy sokfajta dolog legyen, hanem inkább arra, hogy legyenek feltöltve a polcok. Jó dolog a saját márkás termék, de azért örülök, ha az “általános” márkákat is megtalálom. És annál kevés idegesítőbb dolog van vásárlás során, amikor egyetlen dolog miatt be kell menni egy másik üzletbe.
  • Legyen gyors: ha húsz percig állok a sorban, mert alig van nyitva kassza, vagy csak lassan halad az egész, akkor lejövök az életről. December 20-án nem vár az ember mást, de egy átlag szombat délelőtt során 20-30 perceket várni a kasszánál borzalmasan lehangoló.
  • Legyen ár/érték arányban jó: nem azt mondom, hogy legyen olcsó, de ha mindenhol éppen 300 forint egy termék, akkor itt se legyen 400.

Főként üzletláncokat fogok összehasonlítani, így a sarki kisboltok, éjjel-nappalik most nem játszanak, azoktól sok esetben nem is feltétlen elvárható teljes egészében a fenti lista.

Nézzük az üzletláncokat!

CBA és Príma

CBA, Príma logók

Tudom-tudom, a két üzletlánc valamennyire már különvált, mégis rútul egy kalap alá fogom venni őket.

Direkt a feliratos logót választottam, mert “A minőség garanciája” szlogen külön vicces ezen két üzletlánc esetében.

Az értékelést gyorsan le lehet tudni: CBA-ba és Prímába lehetőség szerint sosem megyek, csak ha nagyon muszáj.

Mogorva, gyakran bunkó eladók; sokszor félig üres üzletek; mindig kígyózó sorok; semmi fejlesztés, semmi újdonság, semmi javító szándék; jellemzően jelentősen magasabb árak bármelyik konkurenciába tartozó lánc bármelyik üzletéhez képest.

Régen a Match volt a listám legalsó helyén, de a CBA gyakorlatilag egy-az-egyben onnan folytatta, ahol ők abbahagyták: muslicákkal teli salátás tál, ezer éve felmosatlan padló, rohadó zöldségek, nem létező akciók stb. Legtöbbször az az élményem, hogy a CBA/Príma tulajdonképpen csak arra jó, hogy a turisták olcsóbban vegyenek piát, gumit meg díszcsomagolású paprikát, ami pont olcsóbb, mint a turistaboltban.

A CBA nálam egy gyenge 4/10-es értékelést kapna, főként emiatt.

Coop

Coop logó

A Cooppal hasonló a helyzet, mint a CBA/Príma láncokkal, kicsit ez is megrekedt a 70-es évek végén, legtöbbször az az érzésed, hogy az üzletben dolgozók tesznek szívességet neked, és te vagy abban a megtisztelő és kiemelkedő helyzetben, hogy ebben a létesítményben költheted a forintjaidat. A helyzetet még kicsit nehezíti, hogy Budapesten főként kisebb Coop üzletek vannak, amik jellemzően egy “kimaradt valami” vagy “este leszaladok pár dologért” típusú bevásárlásra még csak-csak alkalmasak lehetnek, de ha az ember nagyobb választékot keres, nem ez a legjobb hely. Ami az egészben furcsa, hogy Coop van külföldön is, én például Olaszországban voltam többször, és ott kifejezetten jó üzletnek számít.

Kicsit jobb, mint a CBA, de nálam 4/10-nél többet így sem kapott.

Reál Élelmiszer

Reál Élelmiszer logó

Még mindig maradunk a hetvenes évek vonalán, de a kategóriában nálam egyértelműen a Reál a győztes. Itt megfigyelésem alapján az a cégpolitika, hogy a klasszikus városi kis boltokat, közérteket kebelezik be, aminek az előnye, hogy sokszor egy bejáratott, jól funkcionáló gárda üzemelteti az üzletet, viszont a láncnak köszönhetően kapnak akciókat és színesebb a termékpaletta.

A közelben két jól működő Reál üzlet is van, hétvégi nagybevásárlásra egyik sem alkalmas, de amíg egyedül laktam és csak néhány naponta leszaladtam pár dologért, mindig a közelben lévő Reálba mentem, de több más üzlettel is voltak jobb tapasztalataim.

Messze van a saját ranglétrám tetejétől, de egy erősebb 6/10-et mernék rá mondani.

Penny Market

Penny Market logó

A Penny-t csak megemlítem, ő lesz a kista kakukktojása: nekem eléggé kiesik, hirtelen nem is tudnám megmondani, hol van a legközelebbi üzletük; nagyjából három éve voltam utoljára, akkor is vidéken, így nem lenne korrekt értékelést írnom, viszont a listából nem szeretném kihagyni, mert a népszerű választások közé tartozik, és a hároméves vizit emlékei alapján egy-két másik lánchoz képest előkelőbb helyet foglalt el.

Spar és InterSpar

Spar, Interspar logó

Sokan erre esküsznek, és alapvetően tényleg jó üzletek, de nekem nem igazán volt még jó élményem egyikben sem.

A legnagyobb problémám, hogy kétféle Spar létezik: a kisebb, plázák alá bezsúfolt üzletek, ahol mindig hatalmas a sor a kassza irányába; ahol két polc között lehetetlen elmenni két kosárral és ahol a nagy pörgés miatt sokszor ergya állapotban találni a termékeket. A WestEndben vagy a Teréz körúton lévő Spar talán a legjobban kiemelkedő példa, amiért nem szeretem, ezeknél fényévekkel jobb pl. az Allee-ban lévő, de a kígyózó sorok és a hektikusan feltöltött polcok itt is jellemzőek. Az átlagárak pedig érzésre kicsit magasabbak egy pl. Tescóval szemben.

Szintén furcsa, hogy amíg itthon nem igazán volt sok jó élményem, az osztrákoknál az összes Spar borzalmasan menő: hatalmas választék, kinti viszonyban elérhető árak, patika tisztaság és OCD-seknek hízelgő rend az üzletekben. Csak egy képet mutatok, ezt tavaly júliusban lőttem Ausztriában, és egyszerűen csorgott a nyálam, itthon nagyon ritkán tapasztalható ez a mértékű rendezettség egy üzletben:

Spar, Ausztriában

Van viszont sok jó minőségű saját márkés termék, a legtöbb üzletben van frissen sütött pékáru és megtalálni egy-két olyan terméket, különösen a reform étkezés tekintetében, amiket máshol nehezebben vagy drágábban lehet beszerezni. Jó a megközelíthetősége is, mert nagyon sok helyen van, és a SuperShop valószínűleg sokakat vonz, így részemről 7/10 az értékelés, és ha nem lett volna nagyon sok rossz tapasztalatom, valószínűleg a 8/10-ig is elmerészkednék.

Lidl

LIDL logóA Lidl nálam mindig különös versenyző. Először 2005 környékén jártam Németországban, akkor mentünk be egy Lidlbe, és ott annyira nem tűnt fel a különbség, mert egyébként sem ismertem a kinti termékpalettát, de itthon az első Lidl vásárlás kicsit olyan volt, mint egy párhuzamos univerzum. Kapni ugyanis mindent, az újságtól a szezonális hólapáton át a nagymamabugyin keresztül a téliszalámi és a tejföl is elérhető, csak a legtöbb termék kvázi saját márkás. Ami ettől függetlenül szimpatikus irány, hogy a nagyon népszerű termékeknek azért a nagyon népszerű márkái is megtalálhatók, és ezek nincsenek arcátlanul túlárazva. (Mondok egy példát: van Baroni márkájú téliszalámi, de a Pick is ott van a polcon; van Pilos márkájú tejföl, de mondjuk a Danone-t is megtalálni a polcon.)

Egyre több helyen van frissen sütött pékáru is, ami szintén jó választássá teszi.

Ezen kívül a Lidl-nél nagyon jól működik az ár/érték arány, sok olyan termék van, amit kifejezetten megéri itt vásárolni, és rendszeresen csinálnak akciókat, valamint nagyon jó szezonális termékeik szoktak lenni.

Amit viszont szerintem fontos kiemelni a Lidl esetében, hogy leginkább akkor jó választás, ha az ember nagyon céltudatosan megy vásárolni, pontosan tudja miből válogathat és melyik saját márkás termék milyen, különben könnyen lehet az embernek olyan érzése, hogy “itt nem találtam meg semmit, amit máshol igen”. Nem is ez az üzlet fő célja, csak ezt a szempontot érdemes szem előtt tartani.

A Lidl nálam a 8/10-es kategória, főként amiatt, mert ha valahová, akkor ide a saját márkás termékek miatt érdemes jönni.

Aldi

Az Aldi tulajdonképpen csak a márkákban különbözik a Lidltől, egyébként teljesen ugyanaz a modell, betérve az üzletbe csak a polcokhoz közelebb állva lehet eldönteni, hogy melyik lánchoz tértünk be.

Azon túl viszont, hogy nekem személyes élmények alapján az Aldi termékfelhozatala kicsit szimpatikusabb, nem tudok szó nélkül elmenni amellett, hogy az online jelenlétük zseniális, gyakorlatilag ez az egyetlen üzletlánc itthon, akiknek sikerült a klasszikus “akciós a bármi” plakátokat vicces, közkedvelt formában kivitelezniük, csak a legutóbbi néhányat mutatom:

ALDI vicces akciók

Emiatt és az előzőeket figyelembe véve az Aldi nálam a 8/10-es kategória.

Auchan

Auchan logó

Az Auchan nálam új élmény, főként azóta volt alkalmam hozzá, amióta »autóval intézzük a bevásárlást«, viszont rögtön az első alkalommal hatalmas piros pontot kapott.

Egyrészt történt tavaly decemberben, hogy az irodai karácsonyfa körül mizériák akadtak, és este nyolckor hirtelen el kellett ugranunk valahová, hogy a másnapra tervezett karácsonyi meglepetés ne legyen foghíjas. Az Auchanban gyakorlatilag egy óra alatt roppant költséghatékony módon sikerült megvennünk a fát, a díszeket, a szaloncukrot és mindenféle egyéb, karácsonyi bulihoz szükséges felszerelést.

Ezen felbuzdulva intéztem egy karácsony körüli nagybevásárlást is ott, és a legnagyobb élményem az volt, hogy nem igazán jártam még itthon olyan szupermarketben, ami az átlagembereknek elérhető (ne vegyük ide most a Metrót, ahová egy fokkal macerásabb bejutni, és a célközönségét inkább a vállalkozók alkotják) és ahol ekkora választék lett volna.

Egy szemléletes példa: a budaörsi Auchanban a csak szalámikat áruló sor akkora, mint a TESCO Fogarasi vagy Váci út teljes felvágottakat áruló sora. És itt a saját márkás termékektől kezdve a magyar termékeken át egészen a külföldi, itthon kevésbé ismert márkákig tart a felhozatal.

Ha már külföldi márkák, még egy gondolat: nagyon szimpatikus volt, hogy a budaörsi Auchan-ban hatalmas a nemzetközi választék, és nem csak a szokásos kínai-indiai-olasz tengelyen halad, hanem egy kis polcon még ukrán és orosz termékek is voltak, sok közülök elérhető áron, de a drágább termékekből is lehetett találni.

Extra jóság, hogy hatalmas a hal- és a hentespult, illetve, hogy nekik is van online rendelési lehetőségük.

Főként a választék miatt nálam az Auchan van a lista egyik legkiemelkedőbb helyén, ettől függetlenül viszont nincs túl sok üzletük, és autó nélkül szinte mindegyiket nehéz megközelíteni, emiatt a 9/10-es saját értékelésem.

Tesco

Tesco logó

A saját kedvencem, és nem véletlenül a végére hagyott angol üzletlánc, a Tesco.

A Tesco nálam főként azért a legjobb hely a bevásárlások elintézésére, mert pont ideális a választék, megfelelőek az árak, mindig van valamilyen szezonális akció, sok olyan dolgot is meg lehet kapni, amit nem feltétlen itt keresne az ember, de ha már erre járt, még egy hellyel kevesebb, ahová be kell néznie és az utóbbi időben itthon a legtöbb vásárlóknak kedvező fejlesztést a Tesco vezette be, kezdve az önkiszolgáló kasszákkal, folytatva a házhozszállítással (ami egy nagyon jól működő rendszer) és mostanában megkoronázva a »Scan&Shop módszerrel«, aminek köszönhetően jelentősen lehet gyorsítani a bevásárlás-pakolás-fizetés folyamatán.

Vannak saját márkás termékek, sok nagyobb Tescóban van üzletsor, van helyben sütött pékáru, általában hús és hal is, sok van belőle, vannak könnyen megközelíthető helyeken (pl. plázákban), és jellemzően nem sokkal rosszabb pl. egy Aréna Tesco, összehasonlítva egy Fogarasi Tescóval.

Nekem azért is a Tesco a kedvenc, mert a külföldi vásárlások során tapasztalt rendezettséget, választékot, technológiai újításokat jellemzően a Tescoban érzékelem leginkább itthon, és mindamellett, hogy itt is lehetne mit változtatni vagy jobban csinálni, a leghatékonyabban és a legnagyobb elégedettséggel a Tescoban tudom elintézni a hétvégi nagybevásárlásokat, ezért is a 9/10-es értékelés.


Végeredményben nálam így néz ki a körkép, amivel meg tudom válaszolni, hogy “mitől jó egy bolt”, és miért szeretek oda járni, ahová. Kitekintésként egy 2013-as kereskedelmi toplista, ami az enyémnél egy sokkal objektívebb szempontok, de főként a forgalom alapján felállított rangsort mutat.

Kihagytam valamit? Hülyeséget írtam? Érdekel a te véleményed is, jöhet itt kommentben, Facebookon, Twitteren vagy privátban is.

A borítókép saját fotó, 2017. február 4-én lőttem az Allee-ban lévő Intersparban.

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.