A mai napomat részben azzal töltöttem, hogy ellátogattam abba az általános iskolába, ahol négy évig tanultam, és ahonnan végül elballagtam. Régóta terveztem, többször mentem már el az épület előtt, de mindig közbejött valami, ami megakadályozta, hogy bemenjek.
Ma viszont bementem. Furcsa volt végigmenni az úton, amin naponta kétszer jártam, olyan érzésem volt, mintha megint odajárnék, és éppen az órára sietnék. Valamilyen megmagyarázhatatlan érzés volt végigsétálni a teljesen változatlan folyosókon, végignézni az ismerős tablókat, megfigyelni az új diákokat.
Beszéltem a legtöbb tanárral, aki annak idején tanított, elmeséltem, hogy mi történt velem három év alatt, mik a terveim stb. Az igazgatónő örült a legjobban, vele majdnem egy órát beszélgettem, nem kifejezetten csak iskolai dolgokról.
Nosztalgia. Szép volt, jó volt, de menni kell tovább.
Discover more from mefiblog
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
maniakus
2006. május 10. — 18:06:40
az a szomorú, hogy ahova én jártam, 5 éve nem változott semmi.
HunTeR
2006. május 10. — 18:35:05
Itt meg sűrűn váltakoznak a tanárok, jönnek-mennek. Meg se tudom számolni hányаn tanítottak magyart, matekot, rajzot stb.
Bardo
2006. május 10. — 19:24:10
Én mega ott vagok gimnazista ahol általánosiskolista voltam 😀 Dejó nekem …. 🙁
chateve
2006. május 10. — 20:34:13
Nálunk két tabló van kitéve csak a suliban.
smv
2006. május 10. — 22:09:08
Az én volt sulimba vissza se engednek, mondván, hogy „már nem jársz ide”…
chateve
2006. május 11. — 15:48:00
Nálunk két tabló van kitéve csak a suliban.
Mefi
2006. július 22. — 12:27:48
Mármint milyen értelemben? Itt azért voltak változások, felújították a gépparkot, a termeket stb.
Mefi
2006. július 22. — 12:27:48
Az igen, nálunk meg örültek, mint majom a farkának.