Replika ez, nem több

Írok már én is egy bejegyzést aki nem érti, vagy elege van, attól én kérek elnézést; aki elolvasta ezen sorokat, már sejti, hogy miről lesz szó. Igen, replika következik, akit nem érdekel, kérem ne olvassa el.

Az alábbi remek idézeteket Balázs bejegyzéséből idézem, helyenként nagyon megmosolyogtatott ám! Például rögtön az elején:

Néha rátévedek mefi blogjára, most éppen a következő mondaton akadt meg a szemem…

Nézd, ha az egész osztály utál egy gyereket, akkor az egy gyerek nem tud mit tenni, sajnos, ezt tapasztalatból tudom.

Ne már, ezt ki hiszi el? Furcsa módon tíz bejegyzésből kettő rólam, vagy a blogomról szól, tehát még az én gyenge matematikai képességeimmel is kiszámolható, hogy naponta legalább egyszer rátéved a blogomra. De ugorjunk a következő bejegyzésre:

Ilyenkor az a kérdés kezd el emészteni engem, hogy vajon miért is utálja mefit az egész osztálya. Költői kérdés, a választ tudom, épeszű ember nem szereti mefit. Egészen biztosan nem az az ok, hogy mefi az osztálya fölött állna szellemiekben, hiszen ismerjük szövegértelmezési képességét, tudjuk, hogy olyan dolgok miatt szól le másokat (helyesírás, irodalom, történelem, számítástechnika és így tovább), amelyekhez maga sem ért fikarcnyit sem.

Nos, lehet, hogy nem vagyok egy zseni, sőt az is lehet, hogy néha hibásan írok le valamit, de próbálok a legjobb helyesírásra törekedni. Irodalomár sem vagyok, de – sok korosztálybeli társammal ellentétben – kedvelem az irodalmat, és nem szólok le egy többmillió ember által dicsért művet, például. Számítástechnika? Nos, budapesti második, országos szinten pedig tizedik helyezést értem el, számítástechnikai versenyen. Informatikából nyolc éve (azóta tanulom) dicséretes ötös vagyok, de tény, hogy vannak nálam okosabbak – ennek ellenkezőjét soha nem állítottam. Haladjunk, kérem, haladjunk!

Most mondom mindenkinek: felőlem szerethetitek, de ha tanácsra van szükség bármilyen területen, akkor inkább keressetek egy olyan embert, aki ért is hozzá. Mefi ugyanis nem ért semmihez, erre nagyon jó példa az a szánalmas hozzászólás-sorozat, amelyet Shamalt bejegyzéséhez produkált.

Szánalmas hozzászólás-sorozat, amit Shamalt blogjában produkáltam? Na, azért nézzünk már körül, hány offtopik hozzászólása van a fent említett bejegyzés írójának. Szeressétek mefit, persze. De azért őszintén, aki egy olyan felszólítást tesz, hogy valaki linkje legyen elkülönítve egy másik emberétől, nos erre inkább nem mondanék semmit. Véleményem szerint egy másik blog linkjének az olvasótábor felé való jelzése nem kötelesség, vagy szolgáltatás, hanem tisztelet kifejezése, egy blogger felé.

Mielőtt valaki azt hinné, hogy olvasom a blogot, ahol a fönti sorok íródottak, téved. Több ismerősöm van, aki egyfolytában jelzi, hogy melyik blogger miket ír rólam.

Most őszintén, ti élvezitek azt, ami hetek óta egy kisebb blogközösségben zajlik? Ugye, hogy nem? Nem értem, hogy ha valaki engem utál, akkor miért látogat egyfolytában, és miért idézi minden tizedik bejegyzésében az én blogomban írott hozzászólások, vagy bejegyzések részletét.

Nem, ezt nem én kezdtem, sőt, nem is én folytatom. Ez egy kis józan ésszel észrevehető. Én egy blogger vagyok, aki ír a blogjában, teljes mértékben figyelmen kívül hagyva más bloggerek negatív véleményét.

Most május van, olvashattatok egy olyan bejegyzést, amiben a hetek, lassan hónapok óta tartó feszültséget jellemeztem, és egy bejegyzésre válaszoltam. Elnézést kérek mindenkitől, higgyétek el, hogy nekem is elegem van ebből, ezen hónap utolsó ilyen, és ehhez hasonló témájú bejegyzését írtam.

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.