A 2008. május havi bejegyzésekhez jó szórakozást kíván Marty McFly!


Szeretem a szomszédaimat

Az még oké, hogy szombat reggel hat előtt néhány perccel a szomszéd benzines fűnyírójának üzemtesztjét hallgatom, rendben. Még azzal a tudattal is megbékélek, hogy a szomszéd kölyke és kutyája »ismét az utcán rohangál«, rendben. De hogy egy kis takony purdé (aki korábban egyébként is »bemutatkozott már«) felkapjon egy követ, és megdobja vele az erkélyen pihenő kutyát, az már mondhatni az utolsó csepp.

Effajta problémáim megoldását hosszútávon egy lőfegyver mihamarabbi beszerzésében látom.


Inda

inda logók

Az igazság az, hogy rengeteg magyar instant webkoppintást láthattunk a webkettes mizéria keretein belül, ami semmi másról nem szólt, minthogy ugyanolyan dizájnnal átvesszük az ötletet, adunk neki hangzatos magyar elnevezést, összecsapunk alá valami motort, aztán hadd szóljon.

És akkor itt van az Inda, amely szemmel láthatóan nagyobb és népszerűbb külföldi szolgáltatások szintjét tartva, de közben érezhetően saját ötletekkel, kinézettel és ami a legfontosabb: olyan emberek számára készítenek szolgáltatásokat, amely nem csak a hozzáértőknek, hanem a kevésbé jártas felhasználóknak is elérhető.

Lényegében három dologra lettem figyelmes: indafotó, indamail és az indafon. Az első egy a flickr-höz hasonló fotómegosztó, magyarul, pompás megjelenéssel, átlátható, egyszerű és logikus kezelhetőséggel, megfelelő tárhely-mérettel. Második egy a GMail babérjaira törő levelezőszolgáltatás, két gigabájtos tárhellyel és rendkívül kényelmes kezelhetőséggel. A csapat még egy vicces reklámvideót is készített hozzá, érdemes megnézni. Az indafon pedig egy netes telefon, amely böngészőn belül működik, tehát nem szükséges semmilyen külön program letöltése. Indafonosokat ingyen, vezetékes és mobiltelefonokat pedig rendkívül olcsón lehet hívni. A megjelenése és kezelhetősége szerintem szintén kellemes.

Szóval, én azt mondom, hajrá Inda, valahogyan így kellene csinálni a dolgokat 2008-ban, amikor az internet mondhatni a fénykorát éri. Nem egy-az-egyben átvéve, hanem saját ötletekkel, több embernek elérhetővé téve, saját megjelenéssel dolgozni. És biztosan jól csinálják, mert szerintem nem kevés embernek jutott eszébe, hogy hm, talán átállok erre.


Lost negyedik évadfinálé (frissítve)

Még nem néztem meg, majd itt lesz, hogy milyen volt (remélem az lesz, hogy OMG), de nem bírom ki, hogy ne írjam le, MA »LOSZT« ÉVADFINÁLÉ!

{{szpojler}} 2008. május 30., 22.52.50 – kiegészítés

Na, végre megnéztem. Röviden: BENG! Hosszabban: az a nagy helyzet, hogy a Lost alkotói előtt le a kalappal, hihetetlenül értenek hozzá, hogy borzolják az ember idegeit. Majdnem »egy éve már«, hogy elhangzott a népszerű We have to go back! mondat, most pedig itt a második verzió, a You all have to go back!. Az elején remek volt, hogy megmutaták az előző évadfinálét, annyira jól összeált a kép az évaddal, hogy az hihetetlen. Aztán ott van még a zene. Hát szintén el a kalappal, libabőrös voltam szinte végig, annyira jól követte az eseményeket a háttérmuzsika.

Szóval, sikerült elmozdítani a szigetet. Eddig az tetszett nagyon, hogy mindig volt valami Dharma-állomás (nem tudom miért, de imádom az ilyen állomásokat), és akkor most erre ráraktak egy lapáttal: beraktak egy jóval a Dharma előtti ősi akármit, amivel el lehet mozdítani a Szigetet! Meg ugye múltkor volt egy szintén ősréginek tűnő szerkezet, amivel a füstöt lehet aktiválni. Nem tudom mi ez a hely, de valami fantasztikus.

Jin valószínűleg tényleg meghalt. Michaelben nem vagyok biztos, gyanús volt az elköszönős-jelenete. Fura, tavaly azt mondtam volna, hogy ő van a koporsóban, most meg azt, hogy Jacob, aztán volt is meglepődés, hogy Lock. És Locke lett az új főnök, hihetetlenül kíváncsi vagyok, hogy mi ez az egész, miért ő a főnök, ki Jacob, kik a többiek, mi a Sziget és így tovább. (Richard például milyen öreg már, Locke-ot gyerekkorában vizsgálgatta, most meg ő lett a főnöke, érdekes.)

Hát valami brutális volt, el sem hiszem, hogy megint februárig kell várni. Tavaly is rengetegnek tűnt, de biztosan megéri. Most legalább nagyjából sejtjük is, miről fog szólni a Lost. Ami elvileg Lost 5 lesz, de én inkább Lost 2-nek nevezném, ugyanis biztos rengeteg újítás lesz, mondhatni a második felvonás, amikor ismét a Szigeten vannak, és valószínűleg itt fogjuk kapni mindenre a magyarázatot, már amire lehet.

Addig meg vágom a centit.


Nintendo Wii

Nintendo Wii és Kázmér

Nos, a sulinak nemrég volt egy játéka, ahol többek között egy Nintendo Wii játékkonzolt is lehetett nyerni. A szerencse pedig úgy hozta, hogy én vagyok a nyertes személy. (És igen, sikerült nem leírnom, hogy OMG NYERTEM EGY WIIT!!!!44négy!)

Még semmilyen játékom nincsen hozzá, csak az alap sportos akármi, de egyelőre hihetetlenül tetszik. A poén, hogy tényleg megmozgat, komolyan, amikor boxolni kellett, én hülye nyomkodtam a gombot, aztán sírtam a röhögéstől, ahogyan kalimpáltam a fehér kis kütyüvel, és jöttek az ütéshangok. Zseniális. Ha a »GTA IV« megjelent volna erre, akkor most sírnék, így viszont csak roppant vidám vagyok.

A cucc hihetetlenül profi. Zenél a kontroller, szól hogy hány darab van bedugva, jelzi hogy bírja benne az elem, finoman érzékeli a mozgást, szép a megjelenése, gyorsan kapcsol be, van benne Wi-Fi, kezeli az SD-kártyákat, szép kéken világít a lemezolvasó (saját magától húzza be ráadásul) és még sorolhatnám. Ami még tetszik, hogy nem kell minden játékban megadni profilt, elég léterhozni egy úgynevezett Miit (egy kis figura, ami testreszabható), majd a játékban rákattintani, hogy ezt akarom. Imádom ezt az eszközt, már most.

Majd valami játékot is igyekszem hozzá beszerezni, meg láttam valamilyen tokot, amivel úgy lehet összerakni a két kontrollert, mintha egy fegyver lenne.


Smallville hetedik évadfinálé

Na, megjött a sorozatfinálék ideje is, avagy már el is múlt talán, mindegy. Múltkor vártam a »Lost« duplarészes fináléját, aztán jutott csak eszembe, hogy ezen a héten lesz. Volt is szedfész. Egyébként én ezt várom talán a legjobban; amikor végre választ kap az ember néhány kérdésre, aztán rögtön az arcába tolna húsz másikat, ami miatt biztosan végigizgulja az egész nyarat, vagy legalábbis szeptemberben biztosan leül megnézni a szezonpremiert.

Smallville hetedik évadfinálé

{{szpojler}}

Először egy dolgot szeretnék leírni: a Smallville mindenidők legjobb Superman-feldolgozása. Az egész műsor kivitelezése hihetetlenül jól sikerült. Ahogyan az egyszerű farmersrác kezdi kiismerni bámulatos képességeit, melyeket a meteormutánsok ellen használ; ahogyan folyamatosan hömpölygő szerelmi folyóján hajókázik Lana Langgal; majd ahogyan kezd rájönni, hogy az ő sorsa közel sem a farmerkedés, hanem annál valami sokkal nagyobb.

Az utóbbi évadokban (nagyjából az ötödik évadtól) ráadásul egyre jobban bekeményítettek, rengeteg a képregényből ismert karaktert és helyszínt elővettek. Kicsit háttérbe szorultak a szerelmi drámák, és inkább a pörgősebb akciójelenetek felé mozdultak. Bekerült a képbe Louis Lane és Kara Zor-El, megépült az erőd, volt szó Kryptóról (ha nem is konkrétan az a kutya volt), láttuk a Fantom Zónát, volt Igazság Liga Impulse-zal, Green Arrowval, Aquamannel és Cyborggal, és a jól ismert jelmez egy darabja is feltűnt.

A hetedik évad jól sikerült. Lehetett érezni a változást – nem tudom, hogy szándékosan akarták-e így, ha igen, nagyon jól sikerült. Kal-El megküzdött a Fantom Zóna menekültjével, hasonmásával. Megismertük Kara Zor-Elt. Megtudtuk Chloe titkát. Láttuk, hogy él még kryptoni a földön, megismertük a kék kryptonit hatását, találkoztunk Kara apjával és Kal-El anyjával. Eltették láb alól Lionel Luthort is, aki eleinte az egyik legellenszenvesebb karakter volt, aztán a végére talán az egyik legszimpatikusabb. Elég egyértelműen szorították háttérbe Lanát; én megmondom őszintén azt hittem, itt lesz neki a vég, aztán persze mégsem lett. A szezon számomra legjobban várt epizódja a 18. volt, amikor ugye megmutatták nekünk milyen is lenne a világ Clark Kent nélkül, majd az a bizonyos utazás a Kryptonra. Előbbi teljesen rendben volt, utóbbiban kicsit csalódtam: összecsapták ugyanis. Rövid ideig tartott a Kryptoni jelenet, nem is volt olyan látványos, még kevésbé izgalmas. De bátran állítom, hogy ez volt az egyetlen negatív dolog az egész évadban. Aztán jött a sok izgalom a Veritasszal, az utazóval és a szerkezettel, ami képes irányítani azt. És végül elérkeztünk a fináléhoz.

Kara mint Brainiac eléggé egyértelmű volt, már a nevezetes 18. rész végén is lehetett sejteni, hogy valami még történni fog, nem intézik el ilyen egyszerűen Brainiac sorsát (szerintem még most is elképzelhető, hogy vissza-visszatér majd). Mivel az igazi Kara kering a semmiben, valószínűleg a nyolcadik évadban nem sok szerepe lesz, kivált, hogy nem jelentették be, mint állandó szereplőt.

Chloe képessége ismét előtérbe került, gondolom a későbbiekben ezt még többször elő fogják venni, mert látszólag több ez, mint egyszerű gyógyítás. Először azt hittem, hogy a kómával teszik őt félre, de miután Brainiac haláa az ő, és Lana felébredésével járt, várható volt, hogy Lex valamit turpiskodik; és így is történt: a nemzetbiztonságiak ismét elsőszámú közellenségként tekintenek Chloe-ra.

A Lana-féle szál befejezése szerintem önmagában megér egy 5/5-üt. Tökéletes időzítés (az a kis csöpögés pont jó időben jött), még tökéletesebb zene, és végül a háttérben megjelenő hölgyemény, akit én először Chloe-nak néztem, aztán kiderült, hogy Louis volt az. Korábban is figyeltem, hogy mindig hagynak ilyen kis inside joke-szerűségeket, amelyekben látni, hogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz, ez most ennek volt egy újabb kitűnő példája, le a kalappal.

Who is it?
Don’t you already know that?

Aztán ott volt még az igazság óriási pillanata: hét évnyi ”szenvedés„ után Lex Luthor végre megtudta a nagy titkot, amit oly régóta keres, hogy az utazó nem más, mint Clark Kent. Az arckifejezése lehetett volna kifejezőbb mondjuk, sem meglepődést, sem azt nem lehetett rajta érezni, hogy „mindig is éreztem!“.

I loved you like a brother, Clark, but it has to end this way.

És végül, de nem utolsó sorban jött a várva-várt jelenet, Lex elrepült az erődbe, majd nem sokkal utána megérkezett Superman barátunk is. Miután Lex aktiválta a szerkezetet, az erőd elkezdett darabjaira hullani, és amikor a karjában tartotta, Clark mintha csak bólogatott volna. Lehet, hogy így történik az irányítása? Mondjuk ez a szerkezet-dolog eléggé átgondolatlannak tűnik nekem így a végére, Jor-El nem hiszem hogy ilyen egyszerűen hagyná a dolgot, biztosan megvizsgálni ki aktiválja. De ez majd eldől. És akkor nekem jött az óriási pofon: vége a résznek, ennyi volt a negyven-akárhány perc, találkozunk ősszel, vattafakk arckifejezés a köbön. A befejezés nekem kicsit hirtelennek tűnt, általában ennél kissé tovább szoktak menni, és ott vágják el. Nem tudom, hogy ez most a sztrájk miatt volt-e, vagy szándékosan. Mindenesetre kellemetlen volt.

Ha konkrétan a finálét kellene pontoznom, akkor ez egy erős 4/5 volt, általános szemmel. Smallville-szemmel, az eddigi finálékhoz képest viszont egy gyenge 3/5. Az egész évad szintén kap egy 4/5-öt ugyanis néhány apróságtól eltekintve igencsak pörgős volt, nézette magát.

Én személy szerint nagyon várom a nyolcadik évadot. Eleinte kicsit megijedtem, hogy Lana és Lex is távozik, de jobban belegondolva egyáltalán nem rossz dolog ez, így legalább van esély egy kis változásra, remélhetőleg jó irányba. A készítők távozása viszont sokkal jobban aggaszt, remélem jövő ilyenkor nem úgy fogok visszaemlékezni, hogy nagy reményeket fűztem a nyolcadik évadhoz, de csalódnom kellett.