Szeretném megkérni a mélyen tisztelt író-rendező-gyártásvezető urakat, főként az ipart Hollywoodban végzőknek, hogy a kelifornikéjsön kellős közepén, egy méregdrága koktél és egy hasonló árfekvésű luxuskurva elfogyasztása között gondolkodjanak már el kicsit, hogy mit akarnak kihozni egy filmből.Mert ha mi most világmegváltó katasztrófafilmet csinálunk, akkor legyen világmegváltó katasztrófafilm. A Képlet ugyanis nem az, inkább egy a sok közül, mondhatnám hogy tucatfilm, de annál talán iciripicirit több. Az egészet javarészt Cage szereplése és a látványvilág dobja fel kicsit.
És tudom, hogy ez egy ausztrál darab, de egyszerűen az utóbbi idők hihetetlenül sok katasztrófafilm volt, ami tényleg katasztrófát okozott.
Az alapsztori máskülönben még kulcsszavakban is teljesen jól hangzik: jövőbelátás, apokalipszis, matematikával megspékelve. Ezek együtt tényleg ígéretesek, ezzel nincs is baj. Azzal ellenben akad, hogy igazából túl sok kérdést hagy nyitva a film. Nem azt mondom hogy nem érthető, csak hogy kicsit kidolgozatlan. És itt nem úgy áll a helyzet, mint a »Terminátor – Megváltás« esetében, hogy a csillogás-villogás feljavítja a hangulatot, mert bár a látvány nagyon rendben volt, a sztori már kevésbé, az a kevésbé pedig pont annyival jelent kevesebbet, hogy már nem dicsérgeti az ember. És a gyenge történet sajnos végigkíséri az egészet.
A film első felében semmi nem történik; Cage szanaszét van csúszva, majd amikor az egyébként szomorkás és csendes gyereke megkapja az ötven évvel ezelőtt írt fura számokkal teli lapot, néhány üveg whisky benyakalása után apu megfejti a mintát, vagyis fogjuk rá, hogy megfejti. Akció mint olyan van, de mégis végig egy kis hiányérzet marad. Vártam a fordulópontot, hiába. Amit annak hittem, az meg konkrétan többszörös fejre csapást tudott csak kiváltani reakcióként. A Diana nevű hölgyeményt pedig valószínűleg minden jóérzésű férfiember atyai jóindulattal vágta volna tarkón, legalább ötször a film ideje alatt, ami azért teljesítmény, még ha negatív is.
Amit még nagyon gyengének éreztem, szintén a történet rovására, az a néhány biblia-utalás. Nem olyan szépen, elegánsan voltak be- és levezetve, mint például a »Lostban«, hanem csak feldobták mint Gizi a palacsintát, aztán hagyták a plafonon megrohadni.
A legrosszabb viszont a tényleg katasztrofális befejezés volt. Nem viccelek, az utolsó fél órában csak felváltva fogtam és ráztam a fejemet, hogy még a nagyjából jónak nevezhető filmet is képesek tűrhetővé degradálni.
Senki ne értsen félre: nem azt mondom én, hogy milyen gyűlöletesen rossz film volt, és hogy messzire kerülje el mindenki, mégha ezt is lehet érezni az előző sorokból. Az a baj a Képlettel, hogy nem mutat semmi újat. Egy szokásos katasztrófafilm, egy-két apró újdonsággal, de semmi több. Meg aztán van az, amikor a befejezésre azt mondjuk, hogy a néző fantáziájára van bízva
. Itt viszont nem erről, hanem inkább arról van szó, hogy trehányul lett kidolgozva történet, és rengeteg kérdést hagytak, de nem olyan kérdéseket, amiken napokig agyalsz, és megnézed újra a filmet.
Egynek mindenképpen jó volt, de én azért bíztam benne, hogy picit jobb lesz, és egy jobban átgondolt történet megírásával lehetett volna ez omg is. De nem lett.
| Eredeti cím: | |
| Műfaj: | sci-fi |
| Időtartam: | 121 perc |
| Megjelenés éve: | 2009 |
| Főszereplők: | Nicolas Cage, Chandler Canterbury, Rose Byrne, Lara Robinson |
Értékelés: 3 pont
