Ma ismét a Madách Színházban tengettük a délutánt, ahol megnéztük a Csoportterápia című előadást. Ha Intiék nem rángattak volna el minket, magunktól valószínűleg nem néztük volna meg ezt a darabot, így szerencsére viszont nagyon kellemes csalódásban volt részünk.
A Csoportterápia egy vidám, zenés limonádénak tűnik, és voltaképpen erről is van szó, de a remek színészek, a kiválóan megírt történet, a pörgős zene és az, hogy egészen az utolsó húsz percig tényleg egy jó értelemben vett limonádén ülsz, utána viszont kattan valami, és habár lehet, hogy megsejted a fordulatokat, mégis elégedetten állsz fel a székből a tapsolás után, mert valami komoly dolgot kaptál. Legjobban ezért tetszett: mert sikerült nem szájbarágósan és nem végtelenül közhelyesen átadni rengeteg nevetés közben és után a komoly üzenetet.
Szente Vajk pedig továbbra is Leonard a »TBBT-ből«.
Mefi hozzászólásai
Bluesky és a Twitter X-odus: így indult meg a tömeg a kék ég felé
"majd meglátjuk tíz év múlva :D"
Japán élménybeszámoló és egy háttérben meghúzódó kínai-szál
"Hajrá, most amúgy megint nagyon jó áron van a jegy az..."
Japán élménybeszámoló és egy háttérben meghúzódó kínai-szál
"köszi szépen!"
Somogy vármegyei földbirtoklási kalandjaim
"Aww, köszi szépen! :)"
Somogy vármegyei földbirtoklási kalandjaim
"Köszönöm!"