Július negyedike

Az amerikaiak ünneplik a kétszáz-akárhányadik függetlenség napját, közben az elnököt anyázzák meg mondják neki hangosan hogy rasszista, miközben a szekuriti rángatja őket odébb. Itthon »vonulnak a melegek« (vitázni annál a bejegyzésnél lehet), mennek az ellenmelegek, dobálják a rendőröket, és hát a szokásos cirkusz. Mondjuk most biztosan kijelenthetem, hogy a rendőrök húzták a legrövidebbet, ha melegek ha nem.

Nem szeretem az erőszakot, sokszor persze indokolt (általában az erőszakot ugye erőszakkal toroljuk meg), de az olyan embereket, akik csak erőszakkal képeseik elérni dolgokat, megvetem.

Ez a szombat meg annyira nem is tudom milyen, leginkább a nyomott szó illik rá, egész nap nem tudtam mit kezdeni magammal, pedig nem tétlenkedtem, volt is dolgom bőven. Mondjuk ahogy nézem, nem csak nálam ilyen a helyzet.

Ennyi meg egy bambi, ja, meg annyi, hogy ettem főtt csöves kukoricát.