Buszvezetők

Ma álltunk a Széchenyi István téren (aka Roosevelt tér, az nagy Rename idők előtt), és nézegettük a gyönyörű tájat, a Lánchíddal meg a Dunával, miközben vártunk a buszra. Egymás után néhány perc eltéréssel két ugyanolyan busz is a megállóba érkezett, pedig menetrend szerint ennél sokkal több időnek kellett volna eltelnie.

Lényeg a lényeg: mikor bejött a busz, nem igazán vettük észre még a számozását sem, közben jött egy másik is, és a kettő között vacilláltunk. A busz amelyik a megállóban állt, már elindult volna, de kinyitotta ismét az ajtót, és várt ránk. Próbáltam neki jelezni hogy menjen csak, mert közben láttuk, hogy a másik lesz a mi választásunk, de valószínűleg nem vette észre, aztán idővel tovább állt.

Az egész hülyeségből azt akartam kihozni, hogy valószínűleg eleinte minden buszvezető kedvesen megvárja az utasokat, aztán egy-két ilyen után meg úgy vágja rájuk az ajtót, hogy csak.



2 hozzászólás

  • gergo

    2011. július 27. napján, 08:43-kor

    nem biztos, hogy egyszerű onnan, a fülkéből 3mp interakcióból a helyes következtetést levonni. én, ha buszsofőr lennék (azon kívül, hogy munkaidő után rommáhajtanék egy 260as ikarust) ráhagynám, a tisztelt utas tudja mit csinál, a tisztelt utas marad a megállóban, ha nem száll fel. ha meg rádcsapta, hihette: vársz valakire a megállóban, másik buszra vársz. konklúzió: inkább szállj fel, amelyikre tudsz. ;]
  • _alesi_

    2011. július 27. napján, 12:38-kor

    szinte látom magam előtt, a trollface-t, amikor elsétáltál.

Szólj hozzá!

A nevedet és az e-mail-címedet mindenképpen add meg. Az e-mail-címed nem jelenik meg.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..