Fotóművészet, múmiák, hústál és állatok

Nem, ez nem egy bizarr pornófilm leírása kulcsszavakban, sokkal inkább a szombati programunk.

Délelőtt körbejártuk az állatkert elég nagy részét, jó kaland volt (lehet SZÉP-kártyával fizetni, mindenfélével!), évek óta nem voltam. Elgondolkodtam azon is, hogy megérné éves bérletet venni, tök jó támogatás a Budapest Zoonak, és nagyjából négy-öt jegy árából megvan a dolog.

Aztán délután találtunk egy kiváló éttermet, ahol dalmát hústálat ettünk, amin volt csevapcsicsa, valami palejkovacska valami nevű hús, mics nevű hús, köret, saláta, ajvár és egyéb dolgok, kockás (négyzetrácsos!) terítővel, illetve kedvencemmel, szódával. A legnagyobb lehúzás ugyanis, hogy három kétdecis ásványvízért (hat korty) otthagysz 1100 forintot. Itt meg 350-ért hoztak ki 1,7 liter behűtött szódát, amit vedeltünk akár a lovak.

Ha még ez sem lenne elég, továbbnyargaltunk a Szépművészeti Múzeumba (OTP SZÉP-kártya elfogadóhely!) és megnéztük a három időszaki kiállítást. A múmiák érdekesek voltak, amikor kijöttünk, talán kevésnek tűnt, de voltaképpen pont a megfelelő mennyiségű volt az egész, gyorsan körbe lehetett menni úgy, hogy mindent megnéztünk és elolvastunk, maradt erő a többi teremre. A St. Gallen kiállítás sem volt rossz, de ennek többsége nekem nagyon absztrakt, mindamellett, hogy szeretem az ilyesmit.

A fotóművészet születése viszont nekem maga volt a tökély. Ez a legnagyobb az összes közül, csak itt másfél órát voltam bent, az összes fotót tüzetesen megvizsgáltam, a gépekről már nem is beszélve. Nagyon klassz, fotósoknak kötelező darab, rengeteg ihletet lehet meríteni, valamint érdemes megnézni a képek fejlődését. Nekem nem volt meglepő, de a magyar képek tetszettek a legjobban, ebben is elég jók vagyunk.

Estére még egy zsírszegény mozizást is terveztünk, de mivel semmi érdemleges nincs a moziban, így itthon behoztuk a »Trónok harca« lemaradást.