Budapesti biciklisek

Tény: a budapesti közlekedés kisebbfajta katasztrófa. Jobb a helyzet mondjuk a görögöknél, de tény, hogy a kerékpárosokat és a gyalogosokat kevés autó veszi emberszámba.

Másik tény: a budapesti kerékpárosok hihetetlenül elszemtelenedtek. Nem csak az ő hibájuk, voltaképpen a fenti okok vezettek idáig.

Az egésszel a legnagyobb bajom, hogy a biciklisek építettek egy bugyuta szubkultúrát, ami abból áll, hogy aki teker, annak minden jó. De tényleg. Nem fogsz fázni, nem lesz meleg, nagyobb lesz a farkad, nem hullik a hajad és még a melóhelyeden is jobban teljesítesz. Csinálj mindent biciklivel, mert az nem jármű, hanem életérzés.

Az egész dolog pedig elfajult odáig, hogy mostanában gyalogosként nem az autók miatt anyázok, hanem a figyelmetlen és pökhendi kerékpárosok miatt, akik fittyet hánynak arra, hogy piros a lámpa, és bevágnak elém a zebrára. Vagy akik az utolsó pillanatban átsuttyannak a piroson, aztán amikor dudálás van, mutogatnak. Arról nem is beszélve, hogy múltkor az egyik srác annyira jaszkari volt, hogy egy kanyarnál nekiment egy sarkon álló autónak.

Ne ugorjatok a torkomnak, kérlek, mert tudom, hogy nem mindenki ilyen; van nekem is cangám, én is imádom az egészet, szerintem is fontos, hogy figyeljünk, de én azt fontosabbnak tartom, hogy egymásra. Egy kerékpáros ugyanúgy figyeljen a környezetére, a gyalogosra, a galambra és az autóra egyaránt.

Mert tény, hogy egy bringával nehezebb komoly balesetet okozni, mint egy személygépjárművel, de nem lehetetlen.


Discover more from mefiblog

Subscribe to get the latest posts sent to your email.

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2026

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.