Bocsánatkérés

Na, ilyen még nem volt. Én fogok bocsánatot kérni. Hogy kitől? Akitől kell, aki úgy érzi, hogy tőle kell.

Nagy a szám, tudtam mindig is. Beszólok másoknak, ezt is tudtam. Tudom, hogy sokszor úgy jöhet le, hogy mefi egy nagyképű tahó. Pedig nem, csak mindig kinyitja a száját, és megmondja véleményét. Ez sokszor jó, sokszor nem. Előfordulhat, hogy sok hozzászólásom van, sok oldalon. Ezt sem tagadom, hivatkozván a nagy számra. De mégis: ha valakit megbántottam kommentben, blogbejegyzésben, vagy úgy egyáltalán: szóljon. Itt kérek tőle bocsánatot, mert ez így fair.

Van egy paródiablog, ahol a blogomat figurázza ki valaki, vagy több valaki. Ezzel semmi gond nincsen, a bejegyzések többségén röhögtem, poén volt az egész. Viszont azon kevésbé, hogy családomat és barátaimat sértő sorok is megjelentek. Ahhoz, hogy édesanyám itt hozzászól, senkinek semmi köze. Ha nem tetszik, ez van. Az anyukák már csak ilyenek ugye, megvédik, támogatják, óvják gyermekeiket. A barátaimmal ugyanez a helyzet. Nem az alapján kell megítélni valakit, hogy mekkora, vagy milyen a hajviselete. Szintúgy ez vonatkozik az általam respektált bloggerekre is. A paródiablog készítőjének pedig üzenem, hogy nem haragszom, de igazán lehetne benne annyi gerinc, hogy nem névtelenül csinálja, hanem dob egy mélt, hogy ez van.

Még egyszer, és utoljára: nem vagyok dizájner, és nem vagyok grafikus sem. Igen, sokszor szóltam le mások dizájnját, de azért mentségemre szóljon, hogy én próbálok valid, szemantikus és akadálymentes oldalt készíteni, sikerül ez úgy, ahogy sikerül. Építő kritikát szívesen fogadok, meghallgatom más véleményét is, de leszólásra nem vagyok kíváncsi.

Tűnhetett úgy, hogy „be akarok vágódni” más bloggereknél, mint például 20y-nál. Erről szó sincsen, egyetlen bejegyzésben említettem az írását, mert egyetértek vele. Több blogot olvasok, a linkek között azok a blogok vannak, amiket figyelemmel követek, semmiféle jópofizásról nincsen szó. Ha valaki nem akar tovább a linkek között lenni, szóljon, leszedem.

Egy apróság, amit a Versek című bejegyzésemhez fűznék: természetesen tudnék többet írni egy Pilinszky versről. A vers jól artikulálhatóságát azért jegyeztem meg, mert egy szavalóversenyen ez fontos (lehet), és felkészítőtanárom előnyben részesítette a verset – többek között emiatt.

Nagyjából ennyi. Ha megbántottalak, téged, kedves olvasó, akkor elnézést kérek. Minden ember más, én egy őszinte ember vagyok, bár ebből tudom, hogy lesz még bajom. De az ember attól ember, hogy ismeri a hibáit.

Az áthúzott részekhez annyit, hogy tévedtem: smv-nek, Devilllnek és Haszprusnak volt igaza.