Sétálgattam ma hazafelé egy bizi déj zárásaként, a Kodály Köröndön, szokás szerint, amit annyira imádok, szóval tudjátok. És jött pár kedves-aranyos turista fiatal (akiket mindig irigyelek kicsit, mert lennék én is folyamatosan turista, mert turistának lenni jó), és angolul arról beszélgettek, hogy mennyire szép ez a ház, mennyire szép ez a város, mennyire szép ez az egész, és hogy mennyire szeretik ezt a helyet.
Lehet Albániából jöttek ide, vagy tudja fene, de azért nekem picit jól esett. És nem az volt bennem, hogy nocsak, nézzünk körül, hol sétálunk naponta, mi mellett megyünk el figyelmetlen, lesütött szemekkel.
Hanem az, hogy ‘ázeg, igen, ez a világ egyik legjobb helye, mégha néha mást is akar veled elhitetni. És én is minden alkalommal ezt érzem, és körbenézek, és jó körbenézni.
Budapest fasza hely.
Tetszett a bejegyzés?
Megköszönöm, ha nyomsz rá egy like-ot vagy megosztod másokkal:
v150r
2011. szeptember 21. — 02:49:46
budapest fasza hely, csak a benne lakó emberek többsége nem fasza.
_alesi_
2011. szeptember 21. — 07:11:52
Ültem távolságin, épp elhaladtunk egy sertéstelep mellett, a bűz betört a réseken, hátul angol turisták sikongattak örömükben, hogy mekkora élmény egy Ikaruszban megpusztulni a disznószar-szagtól -> örülnek ezek mindennek, ami nem olyan, mint otthon (akárcsak mi magyarok).
Budapest meg továbbra is alulról karcolja a nyugati nagyvárosok(fővárosokat pláne ne vegyük) szintjét. Ezzel nem azt mondom, hogy nem jó hely, de viszonyítás kérdése minden, ugye.
mandark
2011. szeptember 22. — 23:23:46
én egy francia leányzónak mutattam meg pestet két hét alatt, neki tetszett eléggé, pedig aztán semmit sem tudott rólunk csak hogy keletre vagyunk a térképen 🙂