A 2009. május havi bejegyzésekhez jó szórakozást kíván Marty McFly!


Goldenblog 2009

Nem tudom, hogy relevánsnak számít-e még az információ, vagy hogy van-e az egésznek hitele, és hogy érdekel-e egyáltalán még valakit komolyabban, de kedden indul a 2009-es Goldenblog, mely ugye a HVG karjaiban tartott blogokat értékelő és díjazó rendezvény – blogverseny, vagy mi.

Idén a tavalyihoz hasonlóan a mainstream, gasztro-, kulturális, IT-, szórakoztató, tanácsadó, hír-, fotó-, helyi.érték és a komplex blogok nevezését várják; a nevezők közül minden kategóriában kisorsolnak egy zsűritagot a szakmai zsűri mellé. A verseny kategóriánként-hetenként kerül megrendezésre.


Az új Sony PSP Go

Az Engadget szerint nagyon valószínű, hogy így fog kinézni az új PSP, mely a Go nevet kapta:

Sony PSP - az új

Szétcsúsztatható, beépített 16 GB memória és valamilyen kártyafoglalat, valamint Bluetooth is lesz benne. Elvileg valaki megszerezte megjelenés előtt a Qore magazin júniusi számát, így szivárgott ki még az E3-bejelentés előtt.

Szerintem kifejezetten csúnya, a korábbi, rajongók által készített változatok (például ez) sokkal jobban néztek ki.


A facebook vivesedik

Új szlegnkifejezést alkottam, mely a vivesedés. Azt jelenti, hogy velemi ami eddig egész jó volt, most hirtelen kezd irgalmatlanul rossz irányba indulni. Példák a használatára: Vivesedik a telefonom, újat kell vennem. Vagy például: Tiszta viv a tévém, lemaradok a focimeccsekről.

facebook és iWiW logó összevonva

Mostanában kicsit szomorúan látom, hogy a »facebook« is kezd vivesedni. Túlzás lenne azt állítani, hogy sokat lógok az efféle szociális hálózatokon, de hihetetlen, hogy havonta egyszer sem tudom használni (úgy értem hogy arra, amire kitalálták: kapcsolatokról információt szerezni), mert vagy nem tölt be, vagy hihetetlenül lassú vagy csak egyszerűen hibaüzenetet dobál. Tegnap épp kerestem valakinek az MSN-címét, és mivel az iWiW-re változatlanul nem tudok bejelentkezni (nem jelenik meg a bejelentkezés-mező), a facebook felé navigáltam. Kicsit meglepett, hogy a főlap majdnem két perc alatt töltött be, az pedig kifejezetten felidegesített, hogy mikor ismerősnek jelöltem az illetőt, a homokóra bájos forgásán kívül semmi nem történt.

Azért számomra változatlanul elfogadhatatlan, hogy előbb-utóbb minden szolgáltatás elkezd lassú és használhatatlan lenni. Ez elmondható például a »Plurkről« is; eleinte rettenetesen gyors és stabil volt, most tele van bakikkal és lassú. Utóbbit betudja az ember annak hogy több a felhasználó, Viszont vannak olyan hibák, amik azon túl hogy idegesítőek, használhatatlanná is teszik a szolgáltatást. Olyanokra gondolok, mint amikor kommenteket vagy plörköket kétszer, de sok esetben egyáltalán nem mutat; megint máskor pedig más-más időrendi sorrendben.

És nem hiszem el, hogy lehetetlen technikailag a kivitelezés, mert ott van például a GMail, amit kismillió ember használ, mégsem lassú és nagyon ritkán fordul elő hogy leáll. Bakival pedig még nem igazán találkoztam, pedig elég sokat használom. Ráadásul mind az iWiW, mind a facebook mögött szintén elég komoly technikai háttér áll.

Nem azt akarom mondani, hogy én jobban meg tudnám csinálni, mert lehet hogy nem. De ha egy szolgáltatás mögött van egy akkora volumenű vállalkozás, mint mondjuk a Magyar Telekom, akkor azon túl hogy tesszük zsebre a reklámokból befolyó pénzt, illene arra is figyelni, hogy a szolgáltatás is működjön megfelelően. (Tudom, lehet hogy közel nem sok pénz marad meg a fejlesztőknek, de ha már elkezdték, ne hagyják félbe.)


Én kis naiv

A mai étkezésem az imént elköltött vacsorát leszámítva a délelőtt tíz óra tájban villamoson ülve elfogyasztott négy darab túrós-vaníliás falatka volt, melyek egyenes a Deák téren fellelhető Princess pékség egyik nagyteljesítményű villanyüzemű sütőjéből egy nejlonkesztyűt viselő fiatalember és egy hasonló adottságokkal rendelkező hölgyemény közreműködésével kerültek hozzám pontosan egy darab Károly Róbertet ábrázoló piszkos papírlapért, minek a helyére pár hét múlva a Lánchíd mintával ellátott nehéz »fémtallér« lép. Ez egy kellően hosszú mondat, furcsa is, hogy ilyet le tudok írni, és még trükkösen el is térítem a még figyelő olvasó gondolatait az eredeti témáról.

A mai első étkezésemkor ugyanis naivan azt gondoltam, hogy este hazaérek, és három hatalmas szendvics, fél húsz dekagramm cseresznye és két nektarin elfogyasztása után eldőlök, és alszom mint a tej, reggelig méghozzá.

Számításaimat két nyomorult húzta számításba. Az egyik azért, mert nem tud előzni, és balesetet okoz az M3-as autópályán, a másik pedig azért, mert nem tudja tartani a kellő követési távolságot, és ugyanazt teszi ugyanazon a helyen, húsz perc eltéréssel. Komolyan, mi a kénköves arcára élvezett kishableány redvás pikkelymaradványáért nem lehet normálisan közlekedni az autópályán?

Ráadásul hulla fáradt vagyok, de az elmúlt két áttanult éjszakának legalább megvolt az eredménye; az ETR-ben olvasható Megjelent, vizsgázott Gy-5 feliratnak még életemben nem örültem ennyire.

És akkor még egyszer ellövöm utoljára a poént, hogy a javán már túl vagyok.


Hírességek a BKV járatain

Hatalmas felháborodást keltett cégen belül és kívül egyaránt, hogy míg a BKV úszik az adósságtól, addig színészeket, például Rudolf Pétert kérte fel a buszokon, villamosokon és földalatti járműveken hallható szintetizátor-hangok alternatívájaként.

Ez valahol tényleg megvetendő, ellenben én személy szerint örülnék neki, ha például a 7-es buszon (is) hallható nőt eltüntetnék a BKV járatairól, mert nem hogy kellemessé és kényelmessé teszi az utazást, hanem kínszenvedéssé minden percét, mikor megszólal az erőltetett legyne-már-jó-kedved mosolyával. Hallatszik hogy sosem utazott még hetes buszon. Ellenben a Combinókon hallható hölgyeménynek kiváló hangja van, érthető és kellemes. Egy színész pedig valószínűleg jobban teljesítene, jobban artikulálna és az ismert hangja is előny lenne. Ráadásul nem is újdonság, hiszen korábban is volt már rá példa, hogy a metrón színészeket lehetett hallani, még talán a hatvanas években. (Egyébként hasonló, a BKV-ra jellemző történet, hogy amikor a kettes metrót megnyitották az utazóközönség előtt, ellenőrök helyett jegykezelő kapuk voltak, melyeket később lebontottak.)

El lehet bagatellizálni a kérdést, viszont a korszerű utastájékoztatás szerintem roppantul fontos. A vezetőkre nem nagyon lehet ezt rábízni, kijelző nem mindegyik járaton van (pedig kéne!) és egy külföldi vagy csak egy vidéki ember nem feltétlenül tudja fejből a megállókat.

Érdekes megoldás lenne máskülönben egy Bluetooth-szal közvetített adás, melyre bárki csatlakozhatna telefonnal, vagy bármilyen Bluetooth-kompatibilis eszközzel, és a főbb nyelveken (vagy legalábbis angolul, németül, spanyolul, olaszul, japánul, kínaiul) lennének rögzítve a megállók és átszállási lehetőségek információi. Bluetooth mindegyik telefonban van szinte, maga a technika elég olcsón kivitelezhető volna, és nem is feltétlenül kell hang, elég egy szöveges üzenet az eszközre.

De persze először azt kéne elérni, hogy minden járaton legyen vagy hangos vagy kijelzős utastájékoztatás. Meg hogy a turista ne más hányásába üljön bele.