Osztályzás

Gondoltam írok egy ilyen hogyisvanez-bejegyzést a helyi osztályzásokkal kapcsolatban, mert néha nem elég egyértelmű. Osztályozásra a »filmek«, »sorozatok«, »könyvek« és »zenék« kerülnek, általában elolvasásuk-meghallgatásuk-megnézésük után. A sorozatoknál sokszor már az első rész után, de mostanában inkább megnézek három-négy-öt-hat részt, mielőtt írok róla. Az osztályzások hatféleképpen alakulhatnak.

Öt pont

Ilyet akkor, ha az adott dolog vagy nagyon-nagyon-nagyon tetszett, és bekerült a kedvencek közé, vagy pedig akkor, ha műfaján belül kiemelkedő alkotásnak számít. Voltak benne hibák esetleg, de az összhatás elfeledtette.

Négy pont

Jó volt, kellemes szórakozás, de nem lesz nagy kedvenc, van nála jobb is, vagy voltak benne apróbb zavaró hibák. Ide tartozik az is, ha jól indul, de a közben vagy a végén valami elrontja az űberjó-érzést.

Három pont

Több zavaró hiba, nem tetsző összhatás, de azért voltak részek, amikért megérte, és nem bánom hogy megnéztem-meghallgattam-elolvastam.

Két pont

Sorozatos zavaró hibák, gyenge összhatás, nem szimpatikus karakterek, egyetlen rész sem kiemelkedő, kár volt érte pénzt kiadni, időpocsékolás.

Egy pont

Legrosszabbul elköltött forint.

Nulla pont

Elég ritka, de ez akkor jár, ha nem sikerült befejezni az alkotást.

Persze néhány esetben nem így alakultak a pontok, de jó ideje igyekszem eszerint osztályozni Gondolkodtam a tízes skálán, de aztán rájöttem, hogy sokszor még az ötös is sok, elég lenne annyi, hogy nagyon rossz, elmegy, nagyon jó. Persze nem.